|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 46 találat | lapozás: 1-30 | 31-46 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Filip Gheorghe 2006. november 20.Rendőrségi kihallgatáson megvertek és elektrosokkal áramot vezettek több kiskorúba november 17-én Csíkszeredán a rendőrségen. A Kós Károly Szakközépiskola és a Székely Gábor Iskolaközpont három-három tanulóját lopás kapcsán kísérték be a rendőrségre, a kihallgatás alatt több ízben megütötték őket. A csíkszeredai diákok a rendőrség feltételezése szerint több gépkocsiról eltávolították a márkajelvényeket. Tankó József, a Kós Károly Szakközépiskola oktatója kifejtette, a rendőrök a tanóra megkezdése előtt az osztályteremből vitték ki a tanulókat. Néhány óra múlva engedték vissza őket az iskolába, s a diákok elmondták, hogy a rendőrök többször is megütötték őket. „Javasoltam, hogy szerezzenek be orvosi látleletet, azonban mivel nem csíkszeredaiak, és haza kellett utazniuk a szülőfalujukba, ez elmaradt” – tájékoztatott Tankó. Hozzátette, az egyik iskolás arra panaszkodott, hogy az ütések következtében megfájdult a mája, egy másik diáknak pedig a fején látszottak ütésnyomok. Az iskolás fiú azt is elmondta, két rendőr többször megpofozta és hasba vágta őket. A Hargita megyei rendőrparancsnokság szóvivője, Filip Gheorghe közölte, hogy valóban kihallgattak hat kiskorú személyt a rendőrségen lopás gyanújával, és bebizonyosodott, hogy ők a tettesek. Filip Gheorghe nem tudott arról, hogy a tanulókat megpofozták vagy esetleg megverték volna. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor a Krónikától értesült a történtekről. Elmondása szerint nem először történik rendőri túlkapás a környéken, amit az RMDSZ-képviselők rendszeresen jeleznek az illetékes hatóságoknak. A szenátor úgy véli, elejét kell venni a hasonló rendőri túlkapásoknak. /Kelemen Tamás: Iskolásokat vertek meg a csíkszeredai rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./2007. november 14.Nem indított bűnvádi eljárást az ügyészség a székelykeresztúri rendőr ellen, aki október 11-én szolgálati fegyverével lelőtte a helyi Kerestély Leventét. Erről az ügyészség szóvivője, Dana-Maria Pop tájékoztatta a Krónikát, a tíz nappal ezelőtt írásban feltett kérdésekre válaszolva. A fiatalembert lopás közben érték tetten a rendőrök. Kerestély a rendőrautóban váratlanul késsel támadt az első ülésen ülő rendőrökre, mindkettőjüket megsebesítve. Egyikük önvédelemből használta a fegyverét; a tüdőlövést kapott fiatalember a helyszínen meghalt. Néhány órával az esemény után Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője elmagyarázta, hogy nem volt indokolt megbilincselve ültetni be a rendőrautóba az előállított fiatalembert. Szemtanúk állították azonban, hogy bilincset is láttak a fiatalember út szélén fekvő holttestén. Az is felkeltette az újságírók figyelmét, hogy – noha a hatóság állítása szerint a rendőrautóban dördültek el a lövések – vérnyomok csak a rendőrautón kívül voltak láthatók. Az ügy azóta is élénken foglalkoztatták a székelykeresztúri közvéleményt. Az ügyészségi közlemény szerint a rendőr jogos önvédelemből használta szolgálati fegyverét, hiszen a késsel támadó fiatalember mindkét járőröző életét veszélyeztette. A vizsgálat során kiderült, az áldozat a lövés pillanatában a rendőrautóban tartózkodott, és nem volt megbilincselve. A lövés után húzták ki a kocsiból, és akkor bilincselték meg. /Gazda Árpád: A halál oka: belső vérzés miatti vérszegénység. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./2007. november 28.A gyergyóditrói Csibi Istvánt állítása szerint megverte, és megfélemlítette a Hargita Megyei Rendőrség két nyomozója, majd egy olyan nyilatkozat aláírására kényszerítette, amelyet hiányos román nyelvtudása miatt nem értett. A fiatalembert két nyomozó november 23-án több órán át hallgatta ki a csíkszeredai megyei rendőrségen, egy júniusban Kovászna megyében elkövetett motorlopási ügyben gyanúsították meg. Mint elmondta, a kihallgatás során a rendőrök bántalmazták, s ezen kijelentését törvényszéki orvosi bizonylattal is igazolni tudja. Dr. Rémán István törvényszéki orvos 7–9 nap között gyógyuló, a koponyán és testen ejtett sérüléseket állapított meg, amelyeket kemény tárggyal való ütlegelés és karmolás okozhatott. Két civilruhás nyomozó hallgatta ki, hazugnak és gazembernek nevezték. Megfenyegették, hogy kiviszik az erdőbe, agyonverik és otthagyják. A két rendőr verte, megrugdosta és gumibottal ütlegelte őt. Ekkor Csibi azt mondta, mindent bevall, csak tovább ne verjék. A rendőrök tollba mondták a vallomást, amit ő aláírt. A rendőrség illetékesei, Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő cáfolták a történteket. /Jánossy Alíz: Rendőri túlkapás? = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./2008. február 8.Üzenetben kaptak halálos fenyegetést a székely tanács vezetői. „Te szaros bozgor, ha nem fejezed be azonnal a referendumot, a jég alatt találnak meg, a hídnál” – kapott román nyelvű üzenetet Czirják Károly, a Maroshévízi Székely Tanács elnöke, illetve Csibi István, a szervezet titkára. Az eset január közepén történt, a január 2–31. között zajlott referendum idején, amikor Székelyföld autonómiájáról kérdezték a Hargita megyei kisváros lakóit. Ezután még két fenyegető üzenet érkezett. „Hetekkel ezelőtt érkeztek az üzenetek, de nem hoztuk nyilvánosságra őket, hogy ne ijesszük el a népszavazásban részt vevő biztosokat” – mondta a Krónikának Czirják Károly. Nem tettek feljelentést. Gheorghe Filip, a megyei rendőrség szóvivője elmondta, minden fenyegetőzést jelenteni kell, függetlenül attól, hogy ismeretlen telefonszámról érkezett. Mint mondta, a rendőrségnek megvannak az eszközei, hogy kiderítse a küldő kilétét. /Jánossy Alíz: Megfenyegetett „bozgorok”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2008. március 10.A legtöbb, magyarok lakta megyében az „ajánlott” 10 százalékot sem éri el a magyarok számaránya a rendőrség kötelékében. Hargita megye 873-as létszámú rendőrállományának 12,6%-át magyar anyanyelvű alkalmazottak teszik ki. Összesen 110 magyar alkalmazottjuk van, tájékoztatott Filip Gheorghe, a rendőrség megyei sajtófelelőse, hozzátéve, hogy még legalább ennyire tehető azok száma, akik vegyes családok gyerekei. Szerinte így akár 300-ra is tehető a magyarul beszélő rendőrök száma a megyében. A 2002-es népszámlálás szerint Hargita megyének 326. 222 lakosa van, ennek 84,6%-a, vagyis 276. 038 személy magyar anyanyelvű. Legjobb esetben is közel 1. 000 lakosra jut egy magyarul beszélő rendőr. Ha pedig nem a 300-as, hanem a 100-as magyar rendőrlétszámot vesszük alapul, akkor sokkal rosszabb a helyzet, hisz akkor 2. 760 magyar lakosra jut egy magyar rendőr. A legnagyobb rang, amelyet egy magyar anyanyelvű rendőr a magáénak tudhat Hargita megyében, az a főfelügyelői. Ilyen pozícióban van például a székelyudvarhelyi rendőrségnél Jére Ferenc. /Máthé László Ferenc: Közel háromezrünkre jut egy magyar rendőr. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 10./2008. június 2.Az RMDSZ plakátjait tépdeste, és helyükre a Magyar Polgári Párt plakátjait ragasztotta fel a kápolnásfalusi kerítésekre Szász Jenő, az MPP elnöke, megyei tanácselnökjelölt és kampányfőnöke, Balázs Árpád, állítja a Miért sajtóközleményében Grünstein Szabolcs, az Itthon Fiatalon mozgalom elnöke. Szász Jenő tagadta, hogy plakátokat tépett volna Kápolnásfaluban, hozzátéve, kérni fogja a kápolnásfalusi rendőrséget, hogy vizsgálja ki, melyik párt plakátjai találhatók meg a faluban, és melyikét távolították el. Szász elmondta, Csíkszereda és Székelyudvarhely között utazva megállapította, az RMDSZ plakátjai mindenütt megtalálhatók, az MPP plakátjait viszont eltávolították. Borboly Csaba, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje három feljelentést is tett. Az egyiket a Hargita Népe megyei napilap ellen nyújtotta be, mivel véleménye szerint hamis, módosított fényképet tettek közzé a lapban, mely őt a magyar miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel együtt ábrázolja. A Magyar Polgári Pártot egyik választási hirdetése miatt jelentette fel, amelyben az RMDSZ emblémáját használta fel engedély nélkül, valamint ismeretlen tettes ellen a YouTube videómegosztón közzétett felvétel miatt, melyen álarcos személyek szalmabábura helyezett fotóját égették el. Plakáttépőket értek tetten Gyergyóalfaluban és Gyergyóremetén a kampánycsend idején. Gyergyóremetén tinédzserek tépdesték a Magyar Polgári Párt plakátjait, Gyergyóalfaluban szemtanú állítása szerint Borboly István, Borboly Csaba megyei tanácselnökjelölt bátyja és társasága „takarította” a kerítésekről a plakátokat. Mindezt látta Baricz Attila Károly, az MPP gyergyóalfalvi polgármesterjelöltje. A helyszínen nem sikerült elcsípniük a tetteseket, ezért autóval üldözőbe vették, egészen Gyergyócsomafalváig üldözték Borboly István autóját. Az esetet jelentették a helyi rendőrségen. Borboly Csaba hallott az esetről, de ő úgy tudja, hogy a Magyarországról éppen hazatérő bátyját Gyergyóalfaluban üldözőbe vették. Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő szerint magánszemély kerítéséről történő plakáttépés nem minősül bűntettnek. /Jánossy Alíz, Székely Zita: Plakáttépéssel vádolja egymást az MPP és az RMDSZ kampánystábja. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./2009. január 9.A házakra kitűzött magyar zászlók eltávolítására szólította fel a rendőrség a Hargita megyei Madéfalva lakóit január 7-én, a 245 évvel ezelőtt történt, székelyek ellen elkövetett vérengzésről megemlékező hagyományos ünnepséget követően. A rendőrség képviselői azzal indokolták a székelység megemlékezését súlyosan sértő eljárásukat, hogy ők csupán „felsőbb utasítást, parancsot” hajtottak végre. Az RMDSZ közleménye szerint a szövetség politikusai az eset azonnali kivizsgálását kérik. /Ünneprontó rendőrök Madéfalván. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./ Madéfalván március 15-én és október 23-án is ki szoktuk tenni a magyar zászlót, a rendőrség eddig sosem jelezte, hogy zavarná a lobogó – nyilatkozta Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere. A Hargita Népe kérdésére Gheorghe Filip a rendőrség szóvivője elmondta, a rendőrök elsődleges célja az volt, hogy az ünneplőkkel együttműködve biztosítsák a rendezvény gördülékeny lezajlását. Semmi esetre sem felszólító módban fogalmazták meg a zászlók levételére vonatkozó kérésüket – fogalmazott a szóvivő, egyben kategorikusan cáfolva azt az állítást, hogy a rendőrök zászlókat koboztak volna el. – A rendőrség tiszteletben tartja az állampolgárok azon jogát, hogy más ország zászlóját tegyék ki saját házukra – tette hozzá a szóvivő. /Szemet szúrt a magyar zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./ Megdöbbenéssel és felháborodással értesültek arról, hogy Madéfalván 2008. január 7-én, a Siculicidium emléknapján a rendőrök arra szólították fel a lakókat, hogy a házukra kitűzött magyar nemzeti lobogót távolítsák el, olvasható Gyerkó László szenátor és Kelemen Hunor képviselő közös közleményében. A rendőrség képviselői azzal indokolták eljárásukat, hogy „felsőbb utasítást, parancsot” hajtottak végre. Parlamenti tisztségviselőként kérik az eset azonnali kivizsgálását. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a magyar zászló eltávolítását követelő rendőrök hivatali túlkapást követtek el, kérik mielőbbi felelősségre vonásukat. Hivatalos magyarázatért fordulnak Gabriel Oprea belügyminiszterhez valamint Constantin Strujan, Hargita megyei prefektushoz, és Radu Sandu Moldovanhoz, Hargita megyei rendőrparancsnokhoz. A székelység nemzeti öntudatát sértő eljárás a ’90-es évek eleji zászlóüldözésre emlékeztet. Ragaszkodnak a nemzeti szimbólumok szabad használatához. /Botrány. A rendőrök levették a magyar zászlókat Madéfalván. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./ Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete közleményben tiltakozott azért, mert a rendőrség a nemzeti lobogók eltávolítására szólította fel Madéfalva lakóit. „Mélységesen felháborító, hogy nemzeti jelképeinknek használatát, az utóbbi időkben kiharcolt jogainkat ismét csorbítani akarják” – olvasható a közleményben. /Új idők, régi módszerek – A Csíki Területi RMDSZ tiltakozása. = Erdely. ma, jan. 9./2010. szeptember 23.Bírság kétnyelvű táblák miattÚjabb, ezúttal 6 ezer lejes pénzbírságot szabott ki a közlekedésrendészet Csíkszereda polgármesterére olyan kétnyelvű forgalmi táblák kihelyezése miatt, amelyeken a magyar felirat a román előtt szerepel. A városháza fellebbezett, és a bírósági végzésig nem távolítja el a táblákat. Zsögöd – Jigodin, Központ – Centru, Csíksomlyó – Șumuleu, Minden irányba – Toate direcțiile. Ezek a feliratok szerepelnek azokon az irányjelző forgalmi táblákon, amelyek zavarták a Csíkszeredán nemrég átutazó Victor Socaciu Maros megyei szociáldemokrata párti képviselőt, és amelyek interpellációra késztették őt a parlamentben. A PSD-s honatya arra szólította fel a Közigazgatási és Belügyminisztériumot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a törvényesség visszaállítása érdekében. A minisztérium másfél hónappal később, augusztusban 1260 lejre bírságolta meg Ráduly Róbert Kálmán polgármestert, és felszólította, harminc napon belül távolítsa el a csíkszeredai törvényszék, valamint a Márton Áron Gimnázium épülete előtt álló táblákat – magyarázza a Hargita megyei rendőrség szóvivője, Gheorghe Filip. Erre azonban nem került sor, így a rendőrség újból megbírságolta az elöljárót – ezúttal 6000 lejre. A csíkszeredai városháza viszont már az augusztusban kirótt büntetés ellen fellebbezett a bíróságon. Antal Attila alpolgármester a Hargita Népének azt mondta, bírósági döntés még nem született, így az ügy függőben van. Így amíg a taláros testület nem hoz ítéletet, az egyébként már három évvel ezelőtt kihelyezett táblák a helyükön maradnak. Mihály László. Hargita Népe (Csíkszereda) 2010. szeptember 23.Megbírságolták Csíkszereda polgármesterétA közlekedésrendészet másodízben bírságolta meg Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert, mivel megtagadta olyan irányjelző táblák lecserélését, amelyeken előbb magyarul, majd románul szerepelt a felirat. Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség szóvivője elmondta, hogy a táblák a Hargita Megyei Törvényszék előtt és a Márton Áron Gimnázium közelében állnak. Az első, augusztusban kiszabott bírság 1260 lejes volt, ugyanakkor figyelmeztették a polgármestert, hogy 30 napon belül távolítsa el a táblákat. A polgármester nem tartotta be a határidőt, ezért a rendőrség kedden ismét megbüntette, ezúttal 6000 lejre. Antal Attila alpolgármester, a polgármesteri hivatal szóvivője elmondta: a bírságok ellen óvást nyújtottak be a bíróságon, a táblákat pedig addig nem szerelik le, amíg a bíróság nem dönt az ügyben. A táblákat három éve helyezték el, és „meglepő, hogy csak most lett belőle probléma”. Az irányjelző táblák szabályellenességét Victor Socaciu Maros megyei szocdem képviselő jelezte, aki két és fél hónappal ezelőtt átutazott a városon, majd június végén interpellált a parlamentben. Socaciu kérte, hogy a Közigazgatási és Belügyminisztérium intézkedjen a törvényesség helyreállítása érdekében. A Belügyminisztérium azonnal válaszolt a parlamenti képviselő interpellációjára, és megbírságolta a csíkszeredai polgármestert, egyben kérte a kifogásolt útjelző táblák azonnali lecserélését. Mediafax. Nyugati Jelen (Arad) 2010. szeptember 30.Csíkszereda román felirat nélkülA rendőrség megbünteti a csíkszeredai városházát, és nyomozást indít azt követően, hogy ismeretlen tettesek rovásírásos városnév-felirattal takarták el a város be- és kijáratánál található névtáblák román feliratát. Keddről szerdára virradó éjszaka a város hat ki- és bejáratának névtábláin csak a magyar név és a rovásírással kiírt elnevezés maradt látható. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője kifejtette, egy ilyen lépés sérti az érvényes törvényeket, a polgármesteri hivatal megbírságolása mellett elindítják a nyomozást a tettesek azonosítása érdekében. A csíkszeredai polgármesteri hivatal képviselői elmondták, nem engedélyezték a rovásírásos feliratot, és az újságíróktól értesültek ezekről. ,,Nem engedélyeztük ezt, egy fél évvel ezelőtt éppen mi kezdeményeztük az eljárást, hogy mi, a városháza helyezzük el a rovásírásos feliratokat, de a törvényszék elutasította kérésünket. Most önöktől hallom, hogy valakik ilyeneket ragasztottak ki. Úgy tűnik, ez a válasz arra, hogy a rendőrség belekötött a magyar feliratokba, és megbüntette a városházát. Valakit zavarhatott ez, és ez volt a válasza” — nyilatkozta Szőke Domokos alpolgármester. Délután a hivatal munkatársai eltávolították a lehúzósokat, az alpolgármester szerint, hogy ,,orvosolják a helyzetet újabb diverzió nélkül”. Olguţa Vasilescu szociáldemokrata szenátor felszólította Traian Igaş belügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket „eme soviniszta provokáció eltávolítása végett”, szerinte ,,ezen sovén támadás hátterében Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert áll”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. március 2.Megkerült az ellopott harang tartozékaImmár biztos, hogy a szécsenyi deszkatemplomból a hétvégén ellopott harangot színesfémként próbálták értékesíteni a tolvajok. Egy, az Oltban horgászó férfi a folyómederben megtalálta a harang rögzítésére szolgáló fémszerkezetet, amelyet a haranglábtól nem messzire, a Szeredai-fürdőhöz vezető híd szomszédságában dobtak vízbe ismeretlen tettesek. A nyomokból kiderült, hogy a Szent Kinga tiszteletére felszentelt 65 kilogrammos bronzharangot darabokra törték a tolvajok, így immár biztos nem kerülhet vissza a helyére. „Szomorú, hogy egyesek a felszentelt dolgokat sem kímélik. Az Olt-parti helyszínen talált bronztörmelékből nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudjuk az ellopott tárgyat visszaszolgáltatni. A nyomozás folyik, létezik egy gyanúsítotti kör. Ha sikerül majd előállítani a tettest, és ha már nem is adhatja vissza a harangot, a törvény mindenképpen a kár megtérítésére kötelezi, ugyanakkor minősített lopásért 3–15 év szabadságvesztésre számíthat” – nyilatkozta Gheorghe Filip, a megyei rendőrség szóvivője. „Egy horgász figyelt fel a víz tetején lebegő kötélvégre, húzni kezdte, így bukkant elő a harangrögzítő szerkezet a folyóból. Értesített bennünket, hiszen a sajtóból tudta, hogy mi történt a harangunkkal, mi előbb a plébániát, majd a rendőrséget hívtuk. A partra emelést követően egy szomszéd segített a szerkezetet hazaszállítani” – mesélte Karácsony Fülöp harangozó, aki annak idején észlelte a lopást. Hompoth Loránd, Hargita Népe (Csíkszereda) 2011. augusztus 18.Bemázolták a Marosfőn felállított ortodox keresztetIsmeretlenek festékszóróval bemázolták a Marosfő határában két nappal korábban építkezési engedély nélkül felállított ortodox kereszt talapzatát. A Marosfő és Vasláb határában felállított négy méteres fakereszt kőtalapzatára ismeretlenek vörös festékszóróval a 666-os számot és a „valah” szót festették. A rendőrséget kedden este értesítették az incidensről. A keresztet két nappal korábban, Nagyboldogasszony napja alkalmával szentelte fel az ortodox egyház. Ioan Selejan, Kovásznai és Hargitai ortodox érsek szerdán sajnálatosnak nevezte, hogy ilyesmi történhet egy keresztény országban. „Itt, ebben a térségben a románok nem örülhettek Nagyboldogasszony napján. És nem örült sem Avram Iancu, sem Krisztus, akit másodszor is keresztre feszítettek Marosfőn” – fogalmazott a főpap. Mihail Dumitru Tinca, a Marosfőt is magában foglaló Vasláb község polgármestere szerint a helyi magyarok és románok között semmiféle feszültség nem létezik, véleménye szerint a keresztet átutazó személy vagy személyek festhették be. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője azt mondta: vizsgálat indult a tettes vagy tettesek azonosítására. Mint arról tájékoztattunk, az Oastea Domnului (Úr Serege) nevet viselő, az ortodox egyház keretében működő ifjúsági csoport Marosfő Gyergyószentmiklós felőli kijáratánál állította fel azt a négy méteres fakeresztet, amelyet eredetileg a Maros forrásánál kívántak elhelyezni. A Hargita megyei önkormányzat munkatársai a vaslábi polgármesteri hivatallal és a tekerőpataki közbirtokossággal együttműködve a múlt héten állították le a Maros forrásánál zajló törvénytelen építkezést. A csoport a vaslábi polgármester szóbeli engedélye nyomán állította fel a keresztet, holott a Hargita megyei tanács illetékesei szerint ehhez hivatalos építkezési engedély is szükséges. Krónika (Kolozsvár) 2012. január 6.Széttörték az információs táblákat CsíkszeredábanMegrongáltak több információs táblát az éjszaka leple alatt ismeretlenek Csíkszereda központjában. A turisztikai célokat szolgáló pannókat alig egy hete adták át hivatalosan a városnak. Csíkszereda forgalmas részein 15 turisztikai információs táblát helyezett ki az Új Összefogás Egyesület az Erdélyi Kárpát-Egyesület csíkszéki szakosztályával közösen. Hivatalosan december 29-én adták át a városnak, de nem sokáig maradtak épek a tájékoztató táblák, ugyanis ismeretlenek január 5-ről 6-ra virradó éjszaka kettőt közülük összetörtek, egyet pedig megrepesztettek. A szándékos ropngálást egyelőre nem erősítették meg hivatalosan, de minden jel erre mutat: a kettőbe tört tábla Petőfi Sándor utcában, a széttört borítólemezű pannó a Gál Sándor szobor közelében valamint a megrepedt tábla a Majláth Gusztáv Károly téren. Az információs táblák egyébként a városba látogató turisták és a lakosság tájékoztatását, Csíkszereda nevezetességeinek bemutatását és népszerűsítését hivatottak szolgálni. „Sajnos a vandalizmus ellen nem tudunk mit tenni, ez ellen csak a jóérzés tudna tenni. A pannók darabja körülbelül 1000 euróba került felszereléssel együtt. A rongálás után a kár értéke pedig meghaladja a 2000 lejt – közölte Szabó Károly a Erdélyi Kárpát-Egyesület csíkszéki szakosztályának elnöke – természetesen vissza fogjuk állítatni, amint lehetőségünk lesz rá. A táblákat átadtuk a város gondozásába, igaz egyelőre csak jelképesen, de reméljük, hogy ők is segítenek ebben” – tette hozzá. A járókelők értetlenül bámulták az összetört információs táblát a Petőfi Sándor utcában. „Ez vandalizmus, ez egyértelműen vandalizmus, nagyon sajnálatos, hogy ilyenek vannak, az otthoni neveltetés hiánya a fő oka – magyarázta egy csíkszeredai lakos, egy másik is éppen a táblát vette szemügyre közelről: „Nem szép, éppen most nézem, hogy mit csináltak, valamelyik nap itt a csatornát törték le, a fákat is kitörik, nem szép dolog az ilyen”– méltatlankodott. „Az esetek többségében sajnos nem kerülnek meg a tettesek –válaszolta megkeresésünkre Szőke Domokos alpolgármester – így a város kénytelen közpénzből helyreállítatni a megrongált közjavakat: az út menti fákat, a közúti táblákat, a letört csatornákat, az ellopott csatornatetőket. Kérjük a lakókat, hogyha észlelnek ilyen jellegű tevékenységet, azt jelezzék a rendőrségnek, vagy mobiltelefonjukkal készítsenek fényképet és küldjék el a Polgármesteri Hivatalhoz vagy a rendőrséghez” – fogalmazta meg kérését az alpolgármester. Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő is kiemelte a lakossági együttműködés fontosságát, felhívta a figyelmet arra, hogy a vandalizmust csupán a lakók segítségével lehet visszaszorítani. „Mindent megteszünk, hogy ilyen rongálások ne forduljanak elő, kérjük ebben a polgárok segítségét is, hogyha szemtanúi egy ilyen vandalizmusnak, akkor jelentsék fel és segítsenek az elkövetők azonosításában, azért, hogy felelősségre vonhassuk őket” – hangsúlyozta a rendőrségi szóvivő. Legtöbbször az út menti facsemeték, az esővízcsatornák, a padok, a kukák, telefonfülkék és közúti táblák esnek a vandálok áldozatául. Sokan úgy gondolják erejüket fitogtató, vagy az alkohol hatása alatt lévő fiatalok követik el a közjavak rongálását. Azt nem tudni, hogy valójában kik az elkövetők, az biztos a városlakók igenis tehetnek a környezetük rendben tartásáért. Egyébként a közjavak megrongálásáért pénzbírsággal és akár egy hónaptól – 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják a tetteseket. Barabás Hajnal csh.ro Erdély.ma 2012. május 26.Rendőrségre vitték a Nyirő-temetés szervezőjétFeltartóztatták Korondon román rendőrök Lukács Csabát, a Nyirő József erdélyi író újratemetéséért felelős kommunikációs vezetőt, valamint a vele együtt utazó Kovács Tamást, az MTI fotóriporterét. Miután kiderült, hogy csak egy üres urnát vittek, elengedték őket. Kovács Tamás elmondta, hogy a marosvásárhelyi repülőtérről taxival utaztak tovább a vasárnapra tervezett újratemetés helyszínére, Székelyudvarhelyre. Korond – a Székelyudvarhelytől mintegy 26 kilométerre északnyugatra fekvő, Hargita megyei falu – előtt magyar idő szerint délután két óra előtt pár perccel állították meg a taxit rendőrök. Ellenőrizték a taxis és a két utas személyazonossági iratait, majd azt kérték, hogy nyissák fel a kocsi csomagtartóját, mert ellenőrizni akarják a csomagokat. Ezt Lukács Csaba megtagadta, ezért a rendőrök közölték, hogy kábítószer-csempészet gyanúja miatt bekísérik a rendőrségre, és ott megvárják a csomagok átvizsgálásához szükséges hivatalos engedélyt. A korondi rendőrségen átkutatták Lukács Csaba, a Nyirő József erdélyi író újratemetéséért felelős kommunikációs vezető csomagjait és egy urnát találtak benne, közölte Filip Gheorghe, a Hargita megyei rendőrség szóvivője. A csomagok átkutatására a román főügyész adott engedélyt. A hírt megerősítve Kovács Tamás elmondta, hogy Lukács Csaba kegyeleti okokra hivatkozva nem engedélyezte az urna felnyitását. Lukács Csaba később közölte, az urna üres, annak utaztatása "egy figyelemfelkeltő gesztus volt." Mint mondta, arra akarta felhívni a figyelmet, hogy nem illik hajtóvadászatot folytatni emberi hamvak után Romániában. Lukács Csaba úgy fogalmazott: "Nyirő Józsefet nem a csomagtartóban kell keresni, hanem az emberek szívében." Öt és fél óra után végül elengedték őket a rendőrségről. Csak rutinellenőrzések voltak Filip Gheorghe, a Hargita megyei rendőrség szóvivője azt mondta, a csíksomlyói búcsú miatt a megye több pontján rutinellenőrzéseket végeznek, hogy elejét vegyék mindenféle törvénysértésnek, hogy kiszűrjék az alkoholos befolyásoltság alatt vezető sofőröket, azokat, akik gyanús tárgyakat szállítanak. A szóvivő leszögezte: senkit nem vettek őrizetbe. Mint ismert, Hargita megye prefektusa korábban közölte, felfüggesztették Nyirő József erdélyi magyar író újratemetési engedélyét, amelyet a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal bocsátott ki. Augusta Cristina Urzica szombaton közölte, hogy a prefektúra megtámadta az engedélyt a közigazgatási bíróságon. A prefektus, azaz a közigazgatási törvényesség ellenőrzésére hivatott kormánymegbízott kijelentette, hogy a prefektúra felfüggesztettnek tekinti az engedélyt, amíg a bíróság nem dönt a dokumentum törvényességéről. A Mediafax hírügynökség értesülései szerint a Hargita megyei törvényszék június 20-ára tűzte ki az első tárgyalást. A prefektus szerint egy elírás történt, így nem teremthető jogi kapcsolat a kibocsátott engedély és Nyirő halotti bizonyítványa között. A prefektus szerint vélhetően emberi hibáról lehet szó, amelyet a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője követett el. A prefektus szerint nem lenne semmi akadálya az újratemetésnek, ha a polgármesteri hivatal visszavonta volna az engedélyt és helyette újat bocsát ki. Mircea Dusa parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter péntek este közölte: személyesen járt Székelyudvarhelyen, hogy áttanulmányozza azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a polgármesteri hivatal kibocsátotta a temetkezési engedélyt Nyirő József nevére. Megállapította, "léteznek olyan elemek, amelyek azt bizonyítják, hogy a temetkezési engedély semmisnek minősül". Jelezte, hogy a Hargita megye prefektusi hivatal még pénteken kéri a temetkezési engedély semmisségének megállapítását. Dusa kijelentette azt is, nem hiszi, hogy a magyar állam tovább feszíti a húrt Nyirő József újratemetésének ügyében anélkül, hogy a román állam beleegyezésével rendelkezne. A miniszter, aki pártja szászrégeni polgármesterjelöltjének kampányrendezvényén vett részt péntek este és ekkor nyilatkozott újságíróknak, rámutatott, hogy a kampányelemeket ki kell iktatni a probléma megoldásából, és az Európai Unió két tagállamához méltó módon diplomáciai úton kell megoldani a nézeteltéréseket. Kijelentette azt is, számára világos, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke kampánykörúton vesz részt Erdélyben azzal a céllal, hogy szavazásra ösztönözze az autonómia híveit. "Én Hargita megyei vagyok, és tudom, hogy valamennyi választási kampányban előkerült egy-egy ilyen bomba, amely arra volt hivatott, hogy lázba hozza, és mozgósítsa a magyar választókat" – tette hozzá Mircea Dusa. Kövér László a Magyar Polgári Párt politikusainak társaságában csütörtökön és pénteken a párt kampányrendezvényein vett részt Erdélyben, szombaton a csíksomlyói búcsún, vasárnap Nyirő József hamvainak újratemetésén vesz részt. Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi. Nyirő hamvait szerdán ravatalozták fel a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A tervek szerint a temetést vasárnap tartják Székelyudvarhelyen. Az újratemetés szervezői szerint a hamvak időben megérkeznek majd vasárnap, azt nem árulták el, ki és hogyan viszi oda Székelyudvarhelyre Nyirő földi maradványait. Lukács Csaba, a Nyirő József újratemetéséért felelős kommunikációs vezető pénteken azt mondta, biztos abban, hogy Nyirő József hamvai időben megérkeznek a temetés színhelyére. Azt ugyanakkor nem volt hajlandó elmondani, hogy a hamvak jelenleg hol vannak, mert szerinte a román hatóságok részéről zaklatásnak lehetnek kitéve a hamvak őrzői. Pénteken a székelyudvarhelyi önkormányzat kiadta az anyakönyvi kivonatot, ezzel Lukács szerint minden jogi akadály elhárult a temetés elől. Ugyanakkor Lukács úgy tudja, hogy a dokumentumot kiállító anyakönyvvezetőt behívatták a helyi rendőrségre. Index 2012. november 26.Romaháború tört ki GyergyóbanTizenöt személyt őrizetbe vett szombatról vasárnapra virradóra a gyergyószentmiklósi rendőrkapitányság, és összesen 24 személy ellen indult eljárás, miután szombaton délben a városban, a nyílt utcán csapott össze két romacsoport. A konfliktus szombaton délben robbant ki, a rendőrség közlése szerint egy korábbi nézeteltérés miatt. Az előzetes nyomozás eredményei szerint az egyik csoport tagja felelősségre vont egy férfit a mások csoportból, amiért az ellopott tőle egy lovat. A két csapat tagjai furkósbotokkal, baltákkal és kaszákkal voltak felfegyverkezve, végül azonban személyi sérülés nem történt, tizenegy ház ablaka – ebből kettő romák tulajdonában állt, a többi más gyergyószentmiklósi polgárokéban – azonban betört. Az összetűzés kirobbanását követően hamarosan a helyszínre érkeztek a rendőrség és a csendőrség különleges erői, és a konfliktusban részt vevő mind a 41 személyt előállították. A helyszínen egy ideig még a rendfenntartó egységek járőröztek. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, a kihallgatásra előállított 41 személy között nők és gyerekek is voltak. A rendőrség rendzavarás, rongálás és jogtalan hidegfegyver-birtoklás miatt indított eljárást. A 24 személy közül, aki ellen eljárás indult, tizenötöt azért vettek őrizetbe, mert agresszívak voltak vagy a többieknél jelentősebb szerepet játszottak a konfliktus kirobbantásában. Az őrizetbe vett személyek életkora 19 és 45 év közötti, és egy nő is van közöttük. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2013. január 13.A rendőrség vizsgál egy gyergyószentmiklósi Wass Albert-megemlékezéstA székelyföldi Gyergyószentmiklóson a rendőrség vizsgálja a Wass Albert születésének 105. évfordulója alkalmából tartott január 8-i megemlékezés szervezőit és előadóit. A Székelyhon portál vasárnapi közlése szerint az elmúlt napokban a rendőrök két illetékest kérdeztek arról, hogy ki volt a rendezvény ötletadója, szervezője, finanszírozója. A rendezvény előadóját hétfőre idézték be a rendőrségre. A január 8-án tartott megemlékezésen a résztvevők megtekintették a Duna Televízió által készített Wass Albert-portréfilmet, meghallgatták az Üzenet haza című Wass Albert-verset, és Selyem Antónia irodalomtanár előadását az íróról. Kisné Portik Irén, a rendezvény egyik szervezője a Székelyhont arról tájékoztatta, hogy a rendőröknek is elmondta, a rendezvényen kizárólag Wass Albert írói munkássága került szóba. Selyem Antónia, a rendezvény másik szervezője nyomatékosította, Wass Albert regényeit Romániában adták ki, azok megvásárolhatók a romániai könyvesboltokban. „Nem értem, mi a gond, ha megemlékezünk a szerzőről” – tette fel a kérdést. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrkapitányság szóvivője a Székelyhont arról tájékoztatta, kivizsgálásnak sem nevezné a rendőrség érdeklődését, csupán az esemény törvényességének az ellenőrzése zajlik. Az erdélyi arisztokrata családból származó Wass Albertet azzal vádolták meg a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. 1946-ban háborús bűnök elkövetése miatt egy kolozsvári népbíróság távollétében halálra ítélte. Romániában 2002-ben kormányrendeletben tiltották be a háborús bűnösök kultuszát. A jogszabály értelmében három erdélyi településen távolították el talapzatáról az író szobrát. MTI Erdély.ma, 2013. január 13.Rendőrségi „érdeklődés” a Wass Albert-emlékest miattA Wass Albert születésének 105. évfordulójára szervezett gyergyószentmiklósi megemlékezést követően rendőrök tettek fel kérdéseket a rendezvényszervezőknek. A rendőrségi sajtószóvivő szerint az esemény törvényességének vizsgálata van folyamatban. A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ, a Rákóczi Szövetség és az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány szervezésében január 8-án tartottak Wass Albert-emlékestet a művelődési ház Karancsi Sándor-termében. Az eseményt követő napokban több személyt is megkerestek a rendőrök. „Megkerestek otthonomban a rendőrség képviselői, arról érdeklődtek, ki volt a Wass Albert-emlékest ötletadója, szervezője. Mondtam, városi kulturális felügyelőként fontosnak tartom, hogy a szellemi nagyjainkra legalább kerek évfordulóikon megemlékezzünk, akinek szobra van a város területén, annál koszorúzzunk. Tudomásom van arról, hogy a román állam háborús bűnösként tartja számon Wass Albertet, de mi az íróra emlékeztünk, a Duna Tévé által készített portréfilmet tekintettük meg, az Üzenet haza című verset hallgattuk meg, és felkérésemre Selyem Antónia beszélt Wass Albertről, az íróról. Kérdésükre azt is közöltem, hogy állam- és románellenességről, Erdély leszakításáról szó nem esett a rendezvényen” - nyilatkozta Kisné Portik Irén kulturális felügyelő, az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány vezetője. Hozzátette: eszébe nem jutott volna, hogy Wass Albertre tilos emlékezni, korábban könyvtárigazgatóként sem kapott semmi olyan utasítást, hogy a Wass-kötetek index alatt lennének. Szintén rendőrök keresték fel munkahelyén Czegő Csongort, a művelődési ház gondnokságát ellátó Figura Stúdió Színház igazgatóját. „Mint a rendezvénynek helyet adó művelődési ház gondnokát kérdeztek meg arról, hogyan és milyen körülmények között jöhetett létre ez a rendezvény, ki szervezte és ki engedélyezte azt, valamint arról is érdeklődtek, ki biztosította a rendezvény anyagi fedezetét. Amit elmondtam, egy író születésének évfordulóját ünnepelték a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ és két civil szervezet által létrehozott rendezvény keretében” – tájékoztatott az igazgató. Hozzátette, nincs tudomása arról, hogy létezne olyan tiltólista, mely szabályozná, hogy Romániában mely alkotókról, festőkről, írókról szabad és kiről tilos megemlékezni. Elmondása szerint a rendőrség képviselői először szóban érdeklődtek, majd péntek délelőttre a rendőrségre invitálták, ahol nyilatkozatot kellett tennie. Itt értesült arról is – mint elmondta –, hogy a gyergyószentmiklósi ügyészség által hivatalból indított eljárásról van szó. Selyem Antónia is kérdésekre kell feleljen, őt hétfőn 10 órára hívták a rendőrségre. A megemlékezés társszervezője, a gyergyószentmiklósi Rákóczi Szövetség vezetője értetlenül áll a megkeresés előtt. „A Wass-könyveket árulják a könyvesboltokban, itt adták ki az országban, mi itt vásároltuk meg. Nem értem, mi a gond, ha megemlékezünk a szerzőről.” A rendőrségi kikérdezések okáról, céljáról Filip Gheorghe rendőrségi sajtószóvivőt is megkérdeztük. „Az esemény törvényességének ellenőrzése zajlik, ez van a kérdésfeltevések mögött. Ez egy szokványos eljárás, ellenőrzés, mert még kivizsgálásnak sem nevezném, gyakran kerül rá sor, ha egy esemény kapcsán észrevételezés érkezik hozzánk, vagy mi észrevételezünk olyasmit, mely felveti a törvényesség kérdését. Az ellenőrzés folyamatban van, amennyiben törvénysértésre derül fény, azt nyilvánosságra fogjuk hozni” - összegzett a szóvivő. Balázs Katalin Székelyhon.ro, 2013. január 18.Szilágysági rendőrterror: ittasan, ok nélkül bántalmazott egy magyar férfit az őrsparancsnokMinden ok nélkül megvertek egy magyar fiatalembert a szamosudvarhelyi rendőrőrsön. A szóban forgó Szőcs Zoltán vállalkozó szerint a Szilágy megyei település rendőrőrsének parancsnoka ittas állapotban bántalmazta, és többször „lebozgorozta”. A Zsibó városától nyolc kilométerre fekvő községben január 9-én történt incidensről a sértett számolt be a Krónikának, jelezve, hogy a napokban feljelentést készül tenni az ügyben a megyei törvényszéken. A megyei rendőr-főkapitányság viszont azt állítja, hogy a szamosudvarhelyi rendőrök törvényesen bilincselték meg, majd állították elő a személyi okmányai felmutatását megtagadó férfit. Több órán keresztül tartottak bilincsbe verve és bántalmaztak egy 25 éves, szilágysági férfit a szamosudvarhelyi rendőrőrs munkatársai. A Zsibó városától nyolc kilométerre fekvő községben január 9-én történt incidensről a sértett számolt be a Krónikának, jelezve, hogy a napokban feljelentést készül tenni az ügyben a megyei törvényszéken. A többek között műtrágya (ammónium-nitrát) forgalmazására szakosodott céget működtető Szőcs Zoltán a múlt hét szerdán zsákokba ömlesztett árut szállított megrendelőinek, amikor gépkocsijával félrehúzott Szamosudvarhely főutcáján, mivel megcsörrent a mobiltelefonja, és nem akart vezetés közben beszélni. A fiatalember elmondása szerint ekkor megjelent a községi rendőrőrs egyik munkatársa, áttanulmányozta a jármű és az áru okmányait, majd miután mindent rendben talált, ráripakodott, hogy többet meg ne lássa, ne kereskedjen többet műtrágyával a környéken. „Bár utólag letagadta, a rendőr le is fényképezte a papírjaimat, azzal továbbállt. Én betértem egy ábécébe ásványvízért, és amikor visszafelé tartottam az autóhoz, már a şef de post (a helyi rendőrőrs parancsnoka – szerk. megj.) jött elébem, és követelte ő is az okmányokat” – idézte fel lapunknak a történteket a Szilágynagyfalu tőszomszédságában fekvő Bürgezden élő Szőcs Zoltán. „Magyarországon képzeled magad?” Ekkor kezdődött a vállalkozó kálváriája. Hiába próbálta elmagyarázni a szamosudvarhelyi rendőrparancsnoknak, hogy beosztottja néhány perccel korábban már tüzetesen átnézte a papírjait, és hogy abban a pillanatban épp gyalogol, nem autóval közlekedik, Costel Zaharia ellentmondást nem tűrő hangon követelte tőle a dokumentumokat. „Nem bízom a kollégámban, mutasd a jogosítványodat és az áru papírjait. Rád rakom a bilincset, te! Hát hol képzeled magad, Magyarországon?!” – kiabálta a közeg Szőcsnek. A férfi felhívta a rendőr figyelmét, hogy nincs előírásszerűen felöltözve (rendőregyenruhája hiányos volt, fején nem volt tányérsapka), továbbá bűzlik az alkoholtól. Emiatt nincs joga eljárni vele szemben, ő pedig nem köteles alávetnie magát az utasításainak, annál is inkább, mivel a rendőr nem volt hajlandó igazolni magát. „Török vagy, hogy nem érted? Mutasd a papírjaidat! Én ismerem a jogaimat, de úgy látom, te nem vagy tisztában a kötelezettségeddel. Hát mit képzelsz, mi történik itt, találkozott a tolvaj a hülyével?” – érkezett Costel Zaharia replikája. És hogy mindez valóban így hangzott el, azt hangfelvétel bizonyítja, Szőcs Zoltán ugyanis az incidens során mobiltelefonján rögzítette az elhangzottak egy részét. Az utcai szóváltást rövid időn belül dulakodás követte, a hangfelvétel tanúsága szerint Szőcs Zoltán kétségbeesetten ordít az elszenvedett ütlegelések miatt, a szemtanúk közül azonban senki nem reagál a segélykiáltásaira. A két rendőr megbilincselte, majd a szolgálati autóba tuszkolta a fiatalembert. Szőcsöt négy órán keresztül tartották fogva a szamosudvarhelyi rendőrőrsön. „Bilincsben tartottak, a parancsnok többször megütött. Amikor vécére akartam menni, azt válaszolta, csak akkor mehetek, ha magyarul kérezkedem, különben csináljam össze magam” – emlékezett vissza a Krónikának az amúgy románul hiányosan beszélő Szőcs Zoltán. Csak hosszas követelése nyomán telefonálhatott, így a helyszínre sietett az édesanyja és egy szintén vállalkozó barátja, majd a szamosudvarhelyi rendőrök szilágynagyfalusi kollégájuknál is érdeklődtek a férfi kiléte felől. Sőt Szőcs addig erősködött, amíg a 112-es segélyhívó számon keresztül riasztott zsibói rendőrök alkoholtesztet végeztettek Costel Zahariával. Az ügy pikantériája egyébként, hogy a Szőcs által készített hangfelvétel tanúsága szerint a rendőrparancsnok korábban elismeri, hogy megivott két pohár bort – ennek ellenére a rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint az alkoholteszt eredménye szerint Zaharia nem fogyasztott szeszes italt. Szemet szúr a műtrágyabiznisz? A bürgezdi vállalkozó másnap jelentkezett a törvényszéki orvosnál, aki megállapította, hogy a testére mért ütések nyomán egy-két napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Szőcs Zoltán csak az incidens utáni napokban értesült arról, hogy személyi okmányai felmutatásának megtagadása miatt 500 lejes pénzbírsággal sújtotta a szamosudvarhelyi rendőrség. Amely azonban a férfi kereskedelmi tevékenysége, az általa szállított és forgalmazott műtrágya esetében már árnyékra vetődött, holott az őrsparancsnok adott pillanatban azzal is meggyanúsította, hogy lopta az árut. Costel Zaharia altiszttel lapunknak nem sikerült felvennie a kapcsolatot. Tincuţa Dumuţa őrnagy, a Szilágy megyei rendőr-főkapitányság szóvivője a Krónikának elmondta, Szőcs Zoltánnal szemben szamosudvarhelyi kollégái a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el: mivel az őrsparancsnoknak már nem igazolta magát, és agresszíven viselkedett, a rendőröknek jogukban állt megbilincselni és előállítani. Felvetésünkre, miszerint a sértettet nem vezetés, hanem gyaloglás közben szólította le a rendőr, továbbá hangfelvétel bizonyítja, hogy Szőcs át akarta adni az iratait, a szóvivő megjegyezte: szerinte nincs rá bizonyíték, hogy a felvételeken valóban az érintettek beszélnek. Úgy véli ugyanis, hogy a hangfelvételek könnyen manipulálhatók. „Egyébként is furcsa, hogy a férfinak volt gondja működésbe léptetni telefonja felvevőjét” – jegyezte meg Tincuţa Dumuţa. Hozzátette, a zsibói rendőrök által Costel Zaharián elvégzett alkoholteszt negatív lett, majd megjegyzésünkre, miszerint az őrsparancsnok elismerte, hogy fogyasztott alkoholt, a szóvivő úgy válaszolt: „de nem mondta, hogy mikor ivott”... Szőcs Zoltán nem hajlandó fátylat borítani a történtekre, és még a napokban feljelentést tesz a törvényszéken bántalmazásáért. Elmondása szerint mindeddig azért nem tette meg, mert az incidens után néhány napig Magyarországon tartózkodott, majd túlságosan lefoglalta vállalkozása irányítása. „A történtek óta a rendőrök vadásznak a kamionjaimra, úton-útfélen ellenőrzik őket, a vevőimet zaklatják, hogy mutassák meg, adtam-e nekik számlát. Ez tűrhetetlen” – méltatlankodott lapunknak a szilágysági vállalkozó. Szőcs különben azt gyanítja, hogy a magyarokkal szemben táplált ellenszenven kívül a szamosudvarhelyi rendőrök gazdasági érdekek miatt akarták megleckéztetni. Úgy tudja, hogy az őrsparancsnok egyik közeli ismerőse ugyancsak műtrágya-kereskedéssel foglalkozik, a konkurenciát pedig zavarja, hogy Szőcs olcsóbban kínált portékája iránt nagyobb az igény. (Csíkban a vasúti főrendőr hőzöngött A szamosudvarhelyihez hasonló rendőri túlkapás történt nemrég Csíkszeredában is. A Csíki Hírlap szerdai számából értesülünk arról, hogy szintén január 9-én a megyeszékhely pályaudvarának várótermében a vasúti rendőrség parancsnoka minden ok nélkül rátámadt egy gyergyóditrói házaspárra. A sértettek beszámolója szerint a civil ruhás, ittas állapotban lévő rendőr felszólította őket, hogy azonnal hagyják el a várótermet, rángatta a nő kabátját, majd három egyenruhás beosztottjával visszatérve az őrsre vezették őket. M. Sándor szerint az incidens azzal zárult, hogy egyik beosztottja elterelte felettese figyelmét, a két másik rendőr pedig elengedte őket. Miközben a lap információi szerint a vasúti rendőrség parancsnoka nem először inzultálja az utasokat, Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőr-főkapitányság szóvivője közölte, a ditrói házaspárnak a városi kapitányságon tett panaszát továbbították az ügyészségre. Az említett mostani rendőri túlkapások rendkívül rossz fényt vetnek az állampolgárok védelmére és a közbiztonság megteremtésére hivatott hazai állami szervre. Különösen ebben az időszakban, amikor a román rendőrség kötelékeiben előzmény nélküli botrány robbant ki, miután kiderült, hogy számos megyében zaklatják a női alkalmazottakat, sőt néhány magas beosztású rendőrtiszt szexuális szolgáltatásokra kényszeríti női beosztottjait.) Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár), 2013. november 6.Megfélemlített városrészA derítőállomás közelében élő cigányok ellen kilenc pontba foglalt panaszt tartalmazó felhívást intéztek hétfőn a csíkszeredai Fürdő, Halász és Tavasz utcák lakói a polgármesteri hivatalhoz, amelyből egy-egy példányt eljuttattak a prefektúra mellett a csendőrségre, a rendőrségre, valamint Korodi Attila képviselőhöz és Tánczos Barna szenátorhoz is. A lakók célja, hogy véget vessenek az általuk tarthatatlannak ítélt állapotoknak. Halvány remény lehet a cigánysorra tervezett néhány kamera. Nem tudni pontosan hányan vannak, honnan jöttek, hová tartanak „Sokan arra kényszerülnek, hogy eladják házaikat, telkeiket, és elköltözzenek, mert rettegnek attól, hogy kárt tesznek bennük a jogtalanul felhúzott építményekben élő cigányok” – számolt be hétfőn egyik olvasónk, miközben átnyújtotta a 237 szignóval ellátott panaszlevelet. Kilenc kifogásolt pont a változásért Az említett utcák lakóinak felhívásában mindenekelőtt az szerepel, hogy a korábban békés környék „a polgármesteri hivatal meggondolatlan döntése nyomán terror uralta övezetté változott”, mivel a 2005-ben a derítőállomás környékére költöztetett cigányok száma az évek során megsokszorozódott, így „mindennapossá váltak a fenyegetések, verekedések, csendháborítások és lopások”. A kilenc pontba szedett panaszlistán szerepel, hogy a Lipován- és Bot-földekről rendszeresen termést lopnak, arra kényszerítve a területtulajdonosokat, hogy felhagyjanak a termőföld megművelésével. Nehezményezik ugyanakkor, hogy a cigányok éjszakánként a lovaikat magánterületekre hajtják legelni, sőt, napi rendszerességgel behatolnak az udvarokra, pincékbe, melléképületekbe, „elemelve mindent, ami kezük ügyébe kerül”. A panaszok között helyet kapott, hogy a fakerítéseket letörik, tüzelőnek használják, a lopásokból származó pénzből pedig alkoholt vásárolnak és „egész éjjel randalíroznak”. A lakók azt is kifogásolják, hogy „bármilyen engedély hiányában, önkényesen építkeznek, következmény nélkül”, emellett a bandába verődött kiskorúak fenyegetései is mindennaposak. A felsorolásban sérelmezik, hogy a derítőállomásról rendszeresen felszereléseket, berendezéseket tulajdonítanak el, végül pedig, hogy a „hatalmas mennyiségű szemétből és rendezetlenségből fakadóan a környék egy fertőzési gócponttá változott”. „Betelt a pohár” „Betelt a pohár. Egyetlen megoldást fogadunk el a városvezetés részéről: költöztessék el minél távolabb a cigányokat, legkésőbb jövő év tavaszáig” – közölte a panaszosok képviselője. Hozzáfűzte, amíg konkrét lépés történik, felkérik a csendőrség és rendőrség képviselőit, hogy biztosítsanak állandó járőrözést a városrészen. Amennyiben „süket fülekre találnak”, a lakók „a legfelsőbb szintekig is hajlandók elmenni”. „Nem mi, hanem ők” A helyzetet bonyolítja, hogy a Tavasz utcában két különálló cigánytelep található. Megközelítőleg százan élnek a tizenkét házból és barakkból álló, közvetlenül a szennyvíztisztító állomás mellett lévő kolónián. Az építményekben hét-nyolctagú családok zsúfolódnak össze, több családtag is a földön alszik – szemléltette a Tavasz utcai körülményeket Ráduly Ferenc udvarfelelős. Az ottani cigányok vezetőjét nem érte meglepetésként a panaszlevél. „Nem mi vagyunk a hibásak, hanem ők” – mutatott a közeli, néhány száz méterre lévő, „az övétől teljesen független” cigánytelepre. „Az én cigányaimnak tudok parancsolni, ők nem lopnak. Ha valamire készülnek, rájuk szólok, sőt, a lakók is fordulhatnak hozzám” – hangsúlyozta. Szerinte „az innen-onnan összeverődött felsősök” a problémák okozói. Veszélyes „erősítés nélkül" terepezni Az udvarfelelőssel azonos véleményen volt Jancsi Sándor, a Hargita Megyei Roma Szövetség csíkszeredai tagja is, aki személyesen kísért a Ráduly telepénél is népesebb cigánysor közelébe – azt azonban nem javasolta, hogy „erősítés nélkül” túl közel merészkedjünk. Az általunk megkérdezett környékbeliek szintén úgy nyilatkoztak, hogy a nyolc éve a Petőfi Sándor és a Nagy Imre utcákból a derítőállomás melletti barakkokba költöztetett „tősgyökeres csíki cigányokkal” nincs probléma, sőt, amikor szükség van rájuk, napszámosként örömmel állnak be dolgozni a mezőn. „A felfordulást a megszámlálhatatlan, egymás hegyére-hátára épített viskókban tengődő cigányok okozzák” – pontosítottak. „A lovakat mindennap kicsapják a magánterületekre, néhányan villanypásztorral, szögesdróttal vagy nagy testű kutyákkal kénytelenek védekezni. A fakerítést több száz méteren teljesen lebontották” – mutatta egy gazda. A faanyag mellett a kerítés vasoszlopait is kiásták és „értékesítették”. Jancsi Sándor úgy véli, csak úgy tudják elejét venni a rongálásoknak és lopásoknak, ha megerősödik a rendőri jelenlét. A polgármesteri hivatalnak lépnie kell „Nagyon súlyos a Tavasz utcai helyzet” – ismerte el Joni Géza, a Hargita Megyei Roma Szövetség elnöke. Mint mondta, a cigányok által megvásárolt területeken, valamint a „bármiféle jóváhagyás nélkül használt részeken” rengeteg a törvénytelen építkezés, a lakók pontos számát pedig megtippelni sem lehet a folyamatos vándorlás miatt. „Laknak ott Gyergyóból, a Kászonokból, Csíkszentdomokosról és ki tudja, még honnan. A legtöbb cigánynak nem oda szól a személyi igazolványa, jönnek-mennek az emberek” – tette hozzá. Szerinte a városvezetőknek mihamarabb le kell ülniük beszélni a cigányokkal, sürgősen kidolgozva egy tervet a helyzet rendezésére. Az üggyel kapcsolatban megkerestük Jean Adrian Andrei Hargita megyei prefektust, azonban az említett levél még nem jutott el hozzá, így az abban foglaltak ismeretének hiányában nem kívánt nyilatkozni, de ígérete szerint az elkövetkező napokban visszatér a témára. A városvezetés álláspontja Részben visszadobta a városvezetés a labdát a rendőrség térfelére – vonható le a következtetés a polgármesteri hivatal álláspontjából. A városellenőrzési és kényszervégrehajtó osztálytól kapott válasz alapján „nincs, ahová költöztetni a cigányokat, mivel a település nem rendelkezik erre fordítható földterülettel”. Szőke Domokos alpolgármester „kényes ügynek” nevezte a cigánykérdést, s bár a levél még nem jutott el hozzá, az általunk felvázolt helyzet ismeretében a rendszeres hatósági jelenlétet tartja a legjobb gyorsmegoldásnak. Meglepően kevés törvénysértés Az elmúlt közel négy év alatt egyébként mindössze öt, Tavasz utcai cigányokhoz köthető törvénysértés szerepel a – meglehetősen foghíjas – rendőrségi statisztikákban. Ezek alapján 2010 tavaszán kaszákkal és fejszékkel heten csaptak össze a cigánysoron, aminek nyomán ketten sürgősségi ellátásra szorultak. Két évvel később tizenöt személy között tört ki tömegverekedés, a nézeteltérés következtében az egyik „részvevőt” súlyos sérülései miatt a marosvásárhelyi kórházba kellett szállítani. Tavaly nyáron szintén heten estek egymásnak, négyen kórházi ellátásra szorultak. A karácsonyi ünnepek előtt nagy felháborodást keltett a Halász utcában történt tyúkol-fosztogatás, amikor a cigányok egy idős házaspár udvarára illetéktelenül behatolva elloptak három tyúkot, három baromfit pedig helyben feldaraboltak. A legutóbbi eset idén júliusban történt, akkor egy alkoholfogyasztás után kialakult verekedés eredményeképpen hárman a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályán kötöttek ki. „A rendfenntartás a csendőrség és rendőrség hatásköre” – mutatott rá az elöljáró. A helyzet orvoslásához szerinte hozzájárulhat a hamarosan megvalósuló térfigyelő rendszer kiépítése is. „Ez a városrész rajta van azon a listán, amely fokozott odafigyelést igényel, ennek megfelelően oda csoportosítjuk a város több pontjára hamarosan felszerelendő kamerák egy részét is” – mondta el Szőke Domokos. Csíkszereda alpolgármestere szintén azt ígérte, hogy hamarosan visszatér az ügyre. Két és fél évvel ezelőtt egyébként az Amnesty International emberjogi szervezet elmarasztalta a polgármesteri hivatalt, mert „nem biztosítanak a Tavasz utcai cigányoknak emberhez méltó lakhatási körülményeket”. A szervezet több kontinensről összegyűjtött harminchatezer levéllel próbálta nyomatékosítani kampányát, azonban kiderült, hogy nemcsak a távoli aláírók, hanem az Amnesty International képviselői is csupán felszínesen ismerik a Tavasz utcai cigányok helyzetét. Sőt, a sajtó azon felkérését is elutasították, hogy közösen látogassák meg a cigánytelepeket. „Nem korlátozhatjuk a cigányokat szabad mozgásukban” A Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség szóvivője, Gheorghe Suciu a panaszlevéllel kapcsolatban kifejtette, elsősorban a városvezetés feladata a helyzet rendezése, de „az észrevételt természetesen vezetőségi szinten is elemezni fogja a csendőrség”. Ugyanakkor az állandó járőrözés véleménye szerint nem megoldás, mivel „egyrészt nincs rá kapacitás, másrészt a cigányokat napközben nem lehet korlátozni szabad mozgásukban”. Azt viszont valószínűnek tartotta, hogy – amennyiben tényleg indokolt – „a kritikus napszakokban erősített járőrcsapatok fognak vigyázni az együttélés szabályainak betartására”. Ezzel szemben a lakók biztonságérzetének növelését ígérte Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. „Közismert a Tavasz utcai állapot. Eddig sem utasítottuk vissza a környék lakóit, ha segítséget kértek, ezután sem fogjuk” – hangsúlyozta a sajtóreferens. Hozzátette, ha arra van igény, akkor a helyzet szakértők általi felmérését követően akár a huszonnégy órás rendfenntartói jelenlét is megoldható. „Együttműködünk a csendőrséggel, elsősorban vegyes közbiztonsági járőregységekkel kivitelezhető a közrend megőrzése” – emelte ki. Pinti Attila Székelyhon.ro 2014. március 12.Kihallgatják a Nyírő-megemlékezés szervezőitMárcius 12-én, szerdán reggel a művelődési ház igazgatóját házigazdaként, délben Kisné Portik Irént szervezőként hallgatta ki a rendőrség. A január 15-én megszervezett Nyírő-megemlékezésről érdeklődtek ügyészségi utasításra. Rendőrségre hívatják a szervezőket Pál Levente szerdán reggel volt hivatalos a gyergyószentmiklósi rendőrségre. Arról kérdezték, mikor volt és hogyan zajlott a Nyírő Józsefre való megemlékezés. „A január 15-ei rendezvénynek a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ adott otthont, ezt belefoglaltam a rendőrségen írt nyilatkozatomba is, nyomatékosítva, hogy Nyírőre, illetve Tompa Lászlóra irodalmi munkásságuk méltatásával emlékeztünk, az eseménynek nem volt olyan eleme, ami xenofób, rasszista, fasiszta lehetne” – közölte kérdésünkre a művelődési ház igazgatója. „Számítottam rá” Éppen kokárdakészítésre tanította az iskolásokat Kisné Portik Irén, amikor értesítették: mint szervezőt felkeresné a rendőrség képviselője a Nyírő-rendezvényről érdeklődve. A januári megemlékezés kezdeményezője az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Rákóczi Szövetség volt, az önkormányzat pedig beemelte a város rendezvényeinek sorába. Ugyancsak e két civil szervezet emlékezett meg 2013-ban Wass Albertről, melynek szintén ügyészségi kivizsgálás lett a következménye. Kisné Portik Irén elmondta, számított rá, hogy hívatni fogják, hisz már a rendezvényt megelőzően is nyilvánosságra kerültek megemlékezést ellenző kijelentések, az eseményen is számítottak – épp ezért – a „megfigyelők” jelenlétére. Selyem Antónia, a Rákóczi Szövetség elöljárója, bár társszervezője volt az eseménynek, még nem kapott semmiféle értesítést a rendőrségről. „Ha hívnak is, csak az időmet rabolják. Lenne jobb dolgom is, a március 15-ei rendezvényeket szervezzük éppen. Egyébként annyi minden történt velem életemben, hogy gondot ilyesmivel nekem okozni nem tudnak”. Az ügyészség vizsgálódik Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője tájékoztatott a folyamatról: a rendőrség ügyészségi megbízásnak tesz eleget e kihallgatásokkal. Részletekkel nem szolgálhatott. Irinel Valeriu Crudu, a gyergyószentmiklósi ügyészség főügyésze megkeresésünkre elmondta: feljelentés alapján láttak kivizsgáláshoz. Bizonyítékokat gyűjtenek, és a nyilatkozatok alapján hoznak döntést arról, hogy a rendezvény szervezői mellett másokat, esetleg résztvevőket is kihallgatnak-e. A főügyész elmondta: Dan Tănasă és Aurel Vainer aláírásával, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége (FCER) tett feljelentést az ügyészségre még a rendezvény időpontját megelőzően. Ezt vizsgálják ki, majd tájékoztatnak az eredményről. Bűn Nyírőre emlékezni? A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége nevében Aurel Vainer, parlamenti képviselő, a szövetség elnöke a megemlékezést megelőzően több helyre is levelet intézett. Kérte a belügyminisztériumot, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalt és Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalát, hogy foganatosítsanak határozott és sürgős intézkedéseket az akció megakadályozása érdekében. A zsidó szervezet a magyarországi fasiszta kormány közismert támogatójának nevezte az erdélyi írót, éppen ezért úgy véli: még Nyírő írói munkásságának a méltatása is a fasiszta jelképek és személyek népszerűsítését tiltó, 2006/107-es számú törvény hatálya alá esik. „Bár nem volt tagja az 1944. októberi hatalomra kerülése után budapesti zsidók ezreit halálba küldő szélsőséges és fasiszta Nyilaskeresztes Pártnak, Nyírő József a rezsim ideológiája propagandistájának számított, horthysta és nyilas kiadványokat szerkesztett, és éppen Szálasi-kormány által végrehajtott deportálások idején volt a budapesti parlament képviselője” – szerepelt az Aurel Vainer által aláírt közleményben. A zsidó szervezet a továbbiakban a „hitleri rezsim nagy csodálójának”, mindemellett „meggyőződéses románellenesnek” nevezte az írót, aki Vainer elnök szerint a múlt század negyvenes éveiben „a kolozsvári Tűzharcosok magyar félkatonai alakulat tagjaként részt vett a kincses város környéki román lakosság terrorizálásában”. Balázs Katalin Székelyhon.ro, 2014. március 17.Ráduly a rendőrparancsnok lemondását követeliTisztségéből való távozásra szólította fel Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere hétfő reggel Radu Sandu Moldovant, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnokát a szombati tragédia miatt. A csíkszeredai városházán tartott rendkívüli sajtótájékoztató keretében a városvezető elmondta, 48 órát adott a rendőrparancsnoknak arra, hogy „önként, becsületből” beadja lemondását – mivel ez nem történt meg, a sajtón keresztül felszólítja, hogy azonnal távozzon. Ráduly Róbert Kálmán négy pontba szedett tájékoztatójában hangsúlyozta, „mindenek előtt a legfontosabb, hogy osztozunk a gyászoló családok fájdalmában, és arra kérjük Istent, hogy adjon erőt nekik feldolgozni a történteket”. Hozzátette, „a balesetetet követően 48 órát vártunk, hogy becsületből lemondjon az, akinek ilyenkor le kell mondania. Ez nem történt meg, így felszólítom Radu Sandu Moldovan megyei parancsnokot, hogy azonnal adja be lemondását”. A polgármester beszámolója szerint közvetlenül a baleset után kijárt a helyszínre, végighallgatva az ott lévőket. „Akikkel szóba álltam, megfogalmazták azon félelmüket, hogy megpróbálják majd eltussolni a baleset okozó valós tényeket és az azt megelőző felelőtlen cselekedeteket” – közölte. „Azt kérem, hogy a kivizsgálás minden fázisában legyen jelen a Hargita Megye Tanácsa mellett működő Hargita Megyei Területi Közrendi Hatóság (ATOP) egy tagja – gondolok annak elnökére például –, hogy kizárva legyen minden eltussolási lehetőség” – tette hozzá Ráduly. Végül a városvezető azt üzente, „keresztényileg kötelez bennünket és a rendőrállományt, hogy az idei Román Rendőrség Napjának megünneplése helyett a csíkszeredai rendőrség tartson önvizsgálatot, hiszen nagy szükség lenne erre. A szokásos italozással egybekötött díszebéd és a városban való parádézás költségeit fordítsák a bajba került, gyászoló családok megsegítésére”. A román nyelvű sajtó egyik újságírójának azon kérdésére, hogy miért kellene a parancsnoknak lemondania, Ráduly úgy válaszolt, hogy „aki ilyet kérdez, az maga sem tudja, mi az a becsület”. A további részletekkel hamarosan jelentkezünk. Pinti Attila Előzmény: Székelyhon.ro, 2014.március 16. Halálos autóbaleset Csíkszeredában Hárman meghaltak, egy személy pedig megsérült a csíkszeredai Brassói út és a Jégpálya utcák kereszteződésében szombaton a reggeli órákban bekövetkezett közúti balesetben. A szerencsétlenségben két rendőr és egy vétlen gyalogos vesztette életét. A történtek után napvilágot látott feltételezéseket a törvényszéki orvostani intézet laborvizsgálatainak eredményei igazolhatják vagy cáfolhatják. Egy BMW típusú gépjármű a csíkszeredai Brassói úton, a vasútállomás irányából – a szemtanúk beszámolója szerint egy kikerülő manővert követően – a túlzott sebesség miatt megcsúszott, áttért a szembejövő sávra, felhajtott a járdára, átgázolt egy zöldövezeti részen, majd elütött egy nőt, végül nekicsapódott egy villanyoszlopnak. A balesetről 8 óra 22 perckor értesítették a készenléti felügyelőséget a 112-es egységes sürgősségi hívószámon, a helyszínre kiérkező mentőegységek pedig rögtön elkezdték a mentést. Túlélte a hátsó ülésen tartózkodó A szerencsétlenség során elhunyt az autó 35 éves vezetője és a mellette ülő 38 éves személy, valamint az elgázolt gyalogos, Sz.K., 53 éves szentegyházi asszony. A BMW hátsó ülésén lévő 24 éves utast a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházba szállították. Állapota stabil, nem szenvedett súlyosabb sérüléseket, de megfigyelés alatt tartják – nyilatkozta vasárnap délután Demeter Ferenc, a kórház menedzsere annak kapcsán, hogy elterjedt, belső sérülései miatt a fiatal férfi is elhunyt. Utóbbit a helyszínre érkezést követően a műszaki mentők azonnal kiszabadították az autóroncsból, amelynek szétvágását és a holttestek kiemelését 9 óra 35 perckor kezdték el. A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Gheorghe Filip a helyszínen elmondta, az autóban ülők mindhárman rendőrök voltak. A járművet vezető férfi a közlekedésrendészeti, a másik a közbiztonsági egységnél szolgált, a sérüléseket szenvedett társával együtt. A szóvivő tájékoztatása szerint a hajnali órákig szolgálatban voltak, a baleset az éjszakai műszak lejárta után mintegy két órával következett be. A felismerhetetlenségig összeroncsolódott civil járműben valamennyien egyenruhát viseltek. A szentegyházi nő a villanyoszlop mellett, a gyalogátkelő előtt, a járdán állt, amikor nekicsapódott az autó. A vétlen gyalogost a hatalmas erejű ütközés a szemközti, mintegy húsz méterre lévő autókereskedés udvarára repítette, azonnal szörnyethalt. „Az ügy pontos körülményeinek az ügyész közvetlen irányításával zajló kivizsgálása folyamatban van” – nyilatkozta Gheorghe Filip. A helyszínelést végző hatóságok és a közlekedésrendészek szerint a BMW vélhetően a megengedett sebességnél jóval gyorsabban haladt, ezért történhetett a baleset. A tragédia közelében mindössze kicsúszásra utaló nyomokat találtak, féknyomot azonban nem. „Legalább százharminccal száguldott a BMW” A hatóságokat riasztó, közelben lakó tanú érdeklődésünkre elmondta, negyed kilenckor hallotta a hatalmas robajt, és azonnal az autóhoz rohant, megpróbálva segíteni a hátsó ülésen beszorult rendőrtisztnek, azonban a deformálódott karosszéria miatt nem tudta az ajtót kinyitni. Tájékoztatása szerint a sofőr közvetlenül a baleset után még életben volt. Hozzátette, a mentési kísérlet során alkoholszag terjengett az utastérből. Ugyanakkor a felröppent hírt, miszerint százhatvannál akadt ki a sebességet jelző műszer, cáfolta, hangsúlyozva, hogy a mutató alaphelyzetben állt. Egy másik, a Mol benzinkút irányából érkező szemtanú arról számolt be, hogy a BMW a Brassói úton a belső sávon, „legalább százharminccal” közlekedett, amikor jobbról kikerült egy előtte haladó gépkocsit, majd a vezető a külső sávról történt újabb irányváltás közben veszítette el uralmát a jármű felett. A törvényszéki orvostani jelentésre várnak Az üggyel kapcsolatos spekulációkat a törvényszéki orvostan által elvégzendő laborvizsgálat igazolhatja, illetve cáfolhatja, ennek eredményére vár az ügyész. Rögtön a tragédia bekövetkezte után ugyanis a nézelődők tudni vélték, hogy a három rendőr a szolgálatot követően egy kocsmában alkoholt fogyasztott. A feltételezésnek megpróbáltunk utána járni, a szóban forgó italozó kiszolgálója viszont idegesen elutasított, a kocsmatulajdonost pedig nem tudtuk elérni telefonon. Amikor a törvényszéki orvostani vizsgálatok eredményét kértük, az illetékes hatóságok azt közölték, azokat csak az ügyészség jóváhagyásával kaphatjuk kézhez, miután elkészült a jelentés. Székelyhon.ro, 2014. június 10.Betiltották a Wass-kötetek árusítását CsíksomlyónEltávolíttatta a rendőrség a szombati csíksomlyói búcsún portékáikat kínáló árusokkal Wass Albert köteteit, holott erre több illetékes elmondása szerint nem lett volna jogi alapja a hatóságnak. A megyei rendőrség gazdasági osztályának munkatársai a szokásos ellenőrzések nyomán rendelték el, hogy az árusok leszedjék a standokról és a polcokról az író köteteit, arra hivatkozva, hogy Romániában tilos Wass Albert-irodalmat árulni, ugyanis az írót jogerős ítélettel háborús bűnösnek nyilvánították az országban. Az árusok egy része ennek nyomán Nyírő József köteteit is eltette. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőr-főkapitányság szóvivője portálunknak elmondta: a szombati ellenőrzések nyomán egy 35 éves csíkszeredai lakos ellen indítottak kivizsgálást, akitől húsz pólót és tíz könyvet koboztak el. A szóvivő a döntést a 2002/31-es számú sürgősségi kormányrendelettel indokolta, amely tiltja a fasiszta, rasszista, illetve idegengyűlölő szervezetek alapítását és szimbólumok használatát, valamint az emberiség elleni bűnöket elkövetett személyek népszerűsítését. Ferencz Kornélia, a csíkszeredai Corvina Könyvesház ügyvezetője ezzel szemben kifejtette: a rendőrség a marosvásárhelyi Mentor Kiadó által törvényesen nyomtatott köteteket távolíttatta el. Szabó Károly, a székelyudvarhelyi városi könyvtár volt igazgatója, jelenleg munkatársa a Székelyhon.ro-nak úgy nyilatkozott: valóban létezik Romániában tiltólista könyvekre vonatkozóan, de az olyan kiadásokat tartalmaz, mint például Adolf Hitler Mein Kampfja. „Nincs tudomásom arról, hogy a listán Wass Albert is szerepelne. Ha bármely irodalom bekerül a névsorba, értesítik a könyvtárakat is, amelyeknek a raktárban kell tárolniuk a kiadásokat, és azokat csak kutatómunkára bocsáthatják az olvasók rendelkezésére. Megtörténhet, hogy sürgősségi rendelettel a közelmúltban Wass is a listára került, de még nem értesítették a könyvtárat” – magyarázta Szabó. Káli Király István, a Wass-köteteket megjelentető Mentor Kiadó főszerkesztője határozottan cáfolta, hogy az író tiltólistára került volna. Szerinte a somlyói incidens a „túlbuzgó ellenőrzök” rovására írható, az eljárás pedig „hatalommal való visszaélést” jelent. Jánosi András. Székelyhon.ro 2014. június 13.Elbeszélnek egymás mellettBár a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon megfogalmazták a válaszokat a csíkszeredai önkormányzati képviselők által elküldött kérdésekre, ezek mégsem jutottak vissza a városházára. A rendőrség most személyes találkozót javasol, tanácsülésen mutatnák be álláspontjukat. Nem mozdult ki a holtpontról a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület és a városi rendőrkapitányság közti kommunikáció. Miután a csíkszeredai rendőrség képviselői korábban nem tettek eleget az önkormányzat helyi közigazgatási, jogügyi, közrend-fenntartási, állampolgári jogok és szabadságjogok tiszteletben tartásával foglakozó szakbizottsága személyes találkozóra szóló meghívásának, és azt válaszolták, hogy írásban kérik a kérdéseket, a képviselők április 4-én tanácsülésen döntöttek arról, hogy ezt megteszik. Hosszas egyeztetés után a 19 kérdést tartalmazó levelet, amelyet portálunk is közölt, május 9-én továbbították a csíkszeredai rendőrkapitányságnak. Van és még sincs válasz Mivel a törvény által előírt harmincnapos válaszadási határidő már eltelt, és mint megtudtuk, a városházára nem érkezett válaszlevél a rendőrségtől, Gheorghe Filip rendőrségi szóvivőt kérdeztük ezzel kapcsolatban. Mint elmondta, a levélben megfogalmazott minden kérdésre elkészültek a válaszok, viszont ezeket nem küldték vissza, mert az önkormányzati képviselő-testülettel történő személyes találkozón, tanácsülésen szeretnék bemutatni, illetve a témákat érintően párbeszédet folytatni. Filip szerint a személyes találkozót a levél is szorgalmazza, ezért tartják hasznosnak ezt a megoldást. Kérdésünkre, hogy mikor lenne a találkozó, azt mondta, amikor meghívják őket. Nem értik a helyzetet „Nem mi kezdeményeztük azt, hogy írásban tárgyaljunk egymással, hanem a rendőrség” – reagált a történtekre az elküldött levelet aláíró Fülöp Árpád Zoltán, az önkormányzat helyi közigazgatási, jogügyi, közrend-fenntartási, állampolgári jogok és szabadságjogok tiszteletben tartásával foglakozó szakbizottságának elnöke, furcsállva a helyzetet. Úgy vélte, ha már elindult a levelezés, akkor a kérdéseket meg kellene válaszolni. „Eddig is úgy volt, hogy elküldték a beszámolójukat, utána vettek részt a tanácsülésen” – emlékeztetett. Hozzáfűzte, nincs akadálya annak, hogy a képviselő-testületi ülésen részt vegyenek a rendőrség képviselői, mert ha a válaszok nem kielégítők, akkor további kérdéseket lehet feltenni. De ehhez szükség van először a leírt válaszokra. Egy lehetséges következő lépés lehet az ügyben a kérdések továbbítása a belügyminisztériumnak, mert ez még nem történt meg. Kovács Attila. Székelyhon.ro 2014. július 2.Vizsgálat Ráduly ellenHivatalos személy ellen elkövetett erőszak miatt indult vizsgálat Ráduly Róbert Kálmán ellen. Csíkszereda polgármesterét azért jelentették fel, mert torkon ragadott egy önkormányzati képviselőt. Az elöljáró érdeklődésünkre elmondta, egy korábbi frakcióülésen az egyik képviselő többször is sértő kijelentéseket tett rá, ezért szorongatta meg a nyakát. Azóta már elnézést is kért tőle, de valaki a hatóságokhoz fordult. „Bejelentést kaptunk szerdán, miszerint Ráduly Róbert Kálmán megszorongatta egy helyi önkormányzati képviselő torkát. Az ügyben megkezdtük a nyomozást és az adatgyűjtést” – közölte érdeklődésünkre Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. A bejelentő a rendőrség mellett a városi és a megyei ügyészséget is értesítette, az ügyet ugyanakkor a korrupcióellenes ügyészség (DNA) figyelmébe is ajánlotta. A városi ügyészség szerdán közleményt adott ki, a dokumentum szerint a városházán június 24-én tartott ülésen a polgármester bántalmazta az egyik helyi képviselőt, ezért hivatalos személy ellen elkövetett erőszakos cselekedet miatt eljárás indult. „Múlt héten tartottunk zártkörű frakcióülést az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkkel, amelyen Márk Csucsi András Róbert többször is sértő megjegyzéseket tett rám, amire felkaptam a vizet” – mesélte a történteket érdeklődésünkre Ráduly Róbert Kálmán. Úgy tudjuk, a képviselő többször is „Borbolyhoz hasonló pántlikavágónak” nevezte a polgármestert. „Az elhangzott kijelentésekre a képviselőt hátulról nyakon ragadtam. Azt gondolom ma is, hogy joggal kaptam fel a vizet, mert nálam is mindennek meg van a határa” – szögezte le. Érdeklődésünkre az elöljáró elmondta: egy „közügynek nehezen nevezhető ügy kapcsán tört ki a vita, amikor Márk Csucsi András Róbert egy barátja ügyét próbálta védeni”. Kedden is tartott ülést az RMDSZ-frakció, azon Ráduly bocsánatot kért az érintett képviselőtől, aki értesülésünk szerint a bocsánatkérést elfogadta. Az ügy kapcsán kerestük a képviselőt is, de telefonon nem értük el. Székelyhon.ro 2014. július 3.A "szekus hálózatok" jelentették fel Ráduly Róbertet?A csíkszeredai polgármester által torkon ragadott önkormányzati képviselő az MTI-nek cáfolta, hogy feljelentést tett volna a polgármester ellen. Az elöljáró szerint "a szekus hálózatok" fogtak össze ellene. Márk Csucsi András Róbert az MTI-nek elmondta, a tettlegességig elfajult vitát álláspontja szerint a csíkszeredai városházán és az RMDSZ-en belül kell rendezni. Hozzátette, elvárja azonban, hogy a kérdésben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is kifejtse a véleményét. Az RMDSZ színeiben megválasztott Ráduly Róbert Kálmán polgármester ellen szerdán testi sértés miatt indult bűnügyi kivizsgálás azt követően, hogy az RMDSZ önkormányzati frakciójának a június 24-i ülésén torkon ragadta Márk Csucsi András Róbert képviselőt. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője szerdán az MTI-nek azt mondta, hogy "az állítólagos áldozat feljelentése alapján" indult kivizsgálás az ügyben. A polgármester viszont azt állította, hogy azok a "szekus hálózatok" fogtak össze ellene, akiknek régóta szálka volt a szemében. Márk Csucsi András Róbert az MTI-nek elmondta, a tettlegességig fajult szóváltás másnapján törvényszéki orvosi látleletet vétetett a fojtogatás nyomairól. A képviselő elismerte, hogy a polgármester később bocsánatot kért a történtekért, de hozzátette, ezt nem tartja kielégítőnek. Nyomatékosította viszont, hogy nem ő a feljelentő. "Nem én tettem a feljelentést. Sajnos megtette ezt más helyettem. Úgy tudom, névtelen feljelentés alapján indult kivizsgálás" - mondta Márk Csucsi András Róbert, aki szerint a névtelen feljelentés abban is sajátos, hogy azt nem lehet visszavonni. Ráduly Róbert Kálmán az MTI-nek szerdán elismerte, hogy pártja önkormányzati frakciójának az ülésén "nem tűrte el képviselőtársa sértegetését", de hozzátette, az ügyet lezártnak tekintette az e hét keddjén tartott frakcióülés után, amelyen alaposan átbeszélték a történteket, és többször is bocsánatot kért képviselőtársától. A „szekus” is feljelentette korábban Rádulyt A polgármester csütörtökön a feljelentést is az állami hatóságoknak tulajdonította. Arra utalt, hogy tavaly augusztusban megkergetett és elfogott egy férfit, aki régóta követte és fényképezte őt. Az incidens után a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szóvivője elismerte, hogy a férfi a hírszerzés szolgálatában áll, de azt is hozzátette, hogy az illető nem teljesített hivatali megbízatást. A hírszerző testi sértésért tett feljelentést a polgármester ellen, az eset kivizsgálása folyamatban van. A helyi sajtó sokat foglalkozott az önkormányzat és a rendőrség között kialakult feszült viszonnyal. Ráduly Róbert márciusban lemondásra szólította fel a rendőrparancsnokot egy - rendőrök által okozott, három halálos áldozatot követelő - közúti baleset után. A rendőrség a közelmúltban kitérő válaszokat adott az önkormányzati testületnek a balesettel kapcsolatos, írásban benyújtott kérdéseire. Ráduly Róbert Kálmán a harmadik mandátumát tölti Csíkszereda élén. maszol.ro 2014. július 29.Tusványos számokbanMintegy 16 ezren fordultak meg a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor esti programjain, koncertjein a szervezők által hétfőn ismertetett gyorsjelentés szerint. Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László európai parlamenti képviselő szombati előadását hozzávetőlegesen kétezren hallgatták meg a nagyszínpad előtti sportpályán. A július 22–27. között rendezett jubileumi Tusványos 350 előadásnak, beszélgetésnek, kerekasztalnak, egyéb rendezvénynek adott otthont, többségük helyszíne 25 rendezvénysátor volt. Az Olt parti kempingben négyszáz előadó fordult meg, a rendezvényen tizenkét nagy- és tíz kiskoncert, továbbá több mint harminc buli szórakoztatta a táborlakókat; a zökkenőmentes szervezésről mintegy 150-en gondoskodtak. Egyébként az idei Tusványos nem volt mentes a kisebb-nagyobb incidensektől. Több mint négy napja semmit nem tudni a táborban eltűnt 18 éves Tófalvi Csabáról, a korondi fiatalembert múlt csütörtök hajnali eltűnése óta a rendőrség, csendőrség, tűzoltóság, a katasztrófavédelmi felügyelőség munkatársain kívül hegyimentők és önkéntesek is nagy erőkkel keresik. Hétfőn azonosították a hatóságok azt a 16 éves fiút, akit vasárnap hajnalban gázolt halálra az üdülővároson áthaladó vonat. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőr-főkapitányság szóvivője közölte, az előzetes vizsgálatok alapján a sepsiszentgyörgyi fiatalkorú valószínűleg öngyilkossági szándékkal lépett ki a bozótból a sínekre, a mozdonyvezető szerint ugyanis kezét a magasba emelve fordult szembe a szerelvénnyel. A diáktábor alatt a Hargita megyei rendőrség kábítószerellenes osztályának munkatársai négy székelyudvarhelyi fiatalt értek tetten marihuánás cigaretta fogyasztása közben, ellenük bűnvádi eljárást indítottak. A Tusványoson összesen 11 fiatal igényelt orvosi ellátást túlzott alkoholfogyasztás miatt, hosszabb kórházi ellátásra egyikük sem kényszerült. Krónika (Kolozsvár) 2014. augusztus 21.„Kivágnák” a famaffiát – házkutatás több tucat cégnélHázkutatást tartottak csütörtökön több mint 40 fakitermeléssel foglalkozó cég, köztük székelyföldi vállalkozások székházában egy illegális fakitermeléssel és adócsalással kapcsolatos vizsgálat keretében. Korodi Attila elmondta, titkos akcióról van szó. A nagyszabású akció egyidejűleg 80 helyszínen zajlott, többek között Hargita és Kovászna megyei cégeket és kitermelési helyszíneket is ellenőrzött a rendőrség, a vizsgálatot a csendőrség, az erdészeti és vadászati felügyelőség, valamint a környezetvédelmi igazgatóság munkatársai is segítik. A rendőrség közleménye szerint az akció keretében aprólékosan ellenőrzik a kibocsátott fakitermelési engedélyeket, és arra kíváncsiak, hogy a dokumentumokban szereplő adatok megegyeznek-e a valós termelési mutatókkal. A hatóságok arra is kíváncsiak, hogy a letarolt famennyiség milyen arányban kerül a kereskedelembe. Korodi: el akartuk hallgatni az akciót Korodi Attila környezetvédelmi miniszter csütörtökön meglepődött, amikor arról értesült, hogy tudomásunk van az átfogó akcióról. Mint mondta, az általa vezetett minisztériumban és a rendőrségen is nagyon kevesen tudtak a razziáról. „Elhallgattuk, hogy ne szivárogjon ki, hisz minél kevesebben tudnak róla, annál hatékonyabban tudunk eljárni – fogalmazott a tárcavezető. – Az ellenőrző szervek küldetési papírján is csak annyit ír, hogy Románia. A rendőrök csak indulás előtt szereztek tudomást arról, hova kell menniük.” Mint mondta, számos hasonló, nagyszabásúnak ígérkező akció éppen azért végződik kudarccal, mivel az illetékesek közül mindig akad valaki, aki kiszivárogtatja a hírt, és az ellenőrök zárt kapukat találnak az időben fülest szerző érintetteknél. Kérdésünkre, hogy mit remél a csütörtöki akciótól, Korodi elmondta, minden egyes hasonló fellépésnek megvan a maga értelme és eredménye. „A fatolvajlás olyan méreteket öltött, hogy föltétlenül lépnünk kellett” – mondta, majd arra is ígéretet tett, hogy a jövőben egyre sűrűbbek és szigorúbbak lesznek az ellenőrzések. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője érdeklődésünkre annyit mondott, tud az országos szintű vizsgálatról, a Hargita megyei rendőrség azonban nem vesz részt az akcióban. Ijesztő méreteket ölt a fakitermelés A hivatalos adatok szerint egyébként 1990-ben Románia 6,5 millió hektár erdővel rendelkezett, melynek fele azóta magántulajdonba került. A környezetvédelmi szaktárca által korábban közölt adatok szerint az elmúlt huszonöt évben 125 ezer hektár erdőt irtottak ki illegálisan az országban – ez több mint 80 millió köbméter fát jelent a szakértők szerint –, ebből mintegy 30 ezret teljesen letaroltak. Az évente legálisan kitermelt 14 millió köbméter fa mellett több mint egy millió köbméternyi fát termelnek ki törvénytelenül. A legfrissebb adatok szerint nem csoda, hogy a fatolvajok évek óta randalíroznak, több mint 500 ezer hektár ugyanis őrizetlen. A Természetvédelmi Világalap (World Wild Found, WWF) korábban egy jelentésében arra mutatott rá, amennyiben hasonló iramban halad tovább az erdőirtás, az ország akár 10-20 éven belül erdő nélkül maradhat. Gyergyai Csaba, Szucher Ervin Székelyhon.ro 2014. szeptember 5.Lefestették a magyar helységneveket SiménfalvánMegrongálták a Hargita megyei Siménfalva községhez tartozó szinte mindegyik település helységnévtábláját csütörtökön, az egyelőre ismeretlen tettesek fehér festékkel kenték le a magyar megnevezéseket. Péter Zoltán, a község polgármestere kifejtette: Siménfalva, Szentmihály, Kis- és Nagykadács, valamint Kobátfalva falvakban több mint tíz táblán festették be a magyar feliratokat. Az elöljáró azt is elmondta: a rendőrség hivatalból eljárást indított, az ügyben azonban a polgármesteri hivatal is feljelentést tett, ugyanakkor az országos útügyi hatóságnak (CNADNR) is jelezték a történteket, és a megrongált táblák kicserélését kérték, az érintett útszakasz karbantartása ugyanis a CNADNR hatáskörébe tartozik. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: tavaly kétszer fordult elő, hogy csíkszéki helységnévtáblákon a román megnevezéseket festették be feketére, de elmondása szerint az ilyesfajta kihágások nem gyakoriak a térségben. Hozzátette: ugyan minden esetben eljárást indítanak, de az elkövetőket legtöbbször csak tettenérés esetén kerítik kézre. Erdély vegyes lakosságú térségeiben most is rendszeresen előfordul, hogy a magyar település-feliratokat – feltehetően átutazó autósok – bemázolják, de a Székelyföldön ez nem jellemző. A 2001 óta hatályos közigazgatási törvény szerint azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot, a település nevét az adott kisebbségi nyelven is fel kell tüntetni a település bejáratainál, a román megnevezés alatt, azonos méretű betűkkel. Románia megyéi közül Hargitában a legnagyobb a magyarok aránya: a 2011-es népszámláláson a lakosok csaknem 83 százaléka vallotta magát magyarnak. Siménfalvának a cenzus idején 3363 magyar, 33 román és 49 cigány lakosa volt. Jánosi András , Krónika (Kolozsvár) 2014. szeptember 24.Amikor elszakad a cérnaMegvert falusi asszonyok sok esetben kényszerülnek a csűrben, istállóban vagy a szomszédnál éjszakázni. A városon élők rosszabb helyzetben vannak, hiszen nincs, ahová menekülniük az erőszakoskodó férjük, élettársuk elől. Legtöbb esetben a nincstelenség, a pénz hiánya okoz feszültségeket. A Székelyföldön is jól ismert családon belüli erőszakról Tankó Évával, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság munkatársával beszélgettünk. „Egyre többen fordulnak a gyermekvédelmi vezérigazgatósághoz segítségért, mint a családon belüli erőszak áldozatai, olyan is volt, hogy hárman telefonáltak egy nap alatt” – mondta Tankó Éva. A családon belüli erőszak lehet verbális, fizikai, lelki, de kevésbé ismert formáit is bünteti a törvény: a kulturális és gazdasági erőszakot is. „Ha az egyik fél nem engedi a másiknak, hogy szabadon gyakorolja a vallását vagy használja az anyanyelvét, akkor kulturális erőszakról, ha pedig elveszi a pénzét, vagy nem enged beleszólást a pénzügyi döntésekbe, akkor gazdasági erőszakról beszélhetünk” – magyarázta a családon belüli erőszak problémájával foglalkozó szakember. Fizikai bántalmazás miatt panaszkodnak többen Tankó szerint Székelyföldön a fizikai és a lelki erőszak a legjellemzőbb. „Akkor kérnek segítséget, amikor már nem bírják tovább, elszakad a cérna. Nem bírják a légkört, a durva szavakat, a bántalmazást, emiatt reszketnek és pánikrohamaik vannak” – magyarázta. Falun és városon azonban másképp kezelik ezeket a helyzeteket: falvakon a közösség jobban ellenőrzése alatt tartja a jelenséget, a szomszédok is segítőkészebbek, ismerik egymást, és tudják, kikkel van nagyobb probléma. „Falun szokás az, hogy a férj vagy az élettárs az asszonyt megveri, elhajtja, és szegény istállókban, csűrökben vagy a szomszédoknál kényszerül aludni. Városon azonban nincs, ahová menekülni, a szomszédok, ha hallják, hogy cirkusz van, inkább kihívják a rendőrséget” – fejtette ki a szakember. Hozzáfűzte, sok esetben indokolt is, mikor nagy a veszély, hogy az egységes segélyhívón, a 112-es számon kérjenek segítséget. Menedékközpontok Az áldozatok sok esetben függnek a bántalmazójuktól. „Önbizalmuk nincsen, nem bíznak abban, hogy egyedül is fenn tudják tartani magukat, pénzt tudnak keresni. Sok esetben nem merik elhagyni az erőszakos párjukat” – vázolta a helyzetet Tankó. Pedig segítséget tudnak nyújtani az igazgatóság munkatársai, hiszen amellett, hogy van egy sürgősségi központjuk, az adott helyzetet mindig megvizsgálják, elbeszélgetnek az érintettekkel, konzultálnak arról, hogy a gyerekeket szükséges-e kivenni a családból vagy sem. „A valóságban nem tudjuk, hány ilyen eset van. Biztosan nagyon sokan hallgatnak, mert nem tudják, milyen lehetőségeik vannak” – véli a szakember. Többek között pszichológiai tanácsadással, ügyintézéssel, adott esetben a válás lebonyolításában, menedékközpontokba való elhelyezéssel tudnak segíteni azokon, akik kérik, helyzettől függően pedig orvoshoz vagy törvényszéki orvoshoz küldik az áldozatokat. „A dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal és egy vásárhelyi menedékközponttal van jó kapcsolatunk, az utóbbiak nemcsak az áldozatokkal, hanem a bántalmazókkal is foglalkoznak, indulatkezelést biztosítanak számukra” – részletezte a gyermekvédelmi igazgatóság alkalmazottja. Tőle tudjuk, hogy ha önként vállalják az indulatkezelést, akkor nagyobb a gyógyulási arány, kevésbé eredményes, ha bírósági rendeletre vesz részt valaki ezen a kezelésen. 2012-ben módosították a 2003-ból származó 217-es törvényt, amely lehetővé tette, hogy a bíróság által kiadott védelmi rendelet alapján a bántalmazót ideiglenesen eltávolítsák a lakásából, attól függetlenül, hogy tulajdonos-e vagy sem. Továbbá távolságtartási végzést is kérhet az áldozat, ehhez egy űrlapot kell kitöltenie, ebben is segítenek az igazgatóság munkatársai. Gyermekek is fordulnak segítségért A családon belüli erőszak áldozatai nemcsak a nők, hanem a férfiak vagy akár az idős szülők és sok esetben a gyermekek is lehetnek. Tankó úgy tapasztalta, hogy sok esetben az anyák erőszakosabbak a gyermekeikkel, mint az apák, például, ha rossz jegyet visznek haza az iskolából. Az igazgatósághoz egyébként a középiskolás korúak szoktak inkább fordulni, akik tudatosabbak a jogaikat illetően, de sok esetben túloznak. A pénznélküliség a fő ok Legtöbb esetben a nincstelenség, a pénz hiánya okoz feszültségeket a családban és vezet agresszivitáshoz, vagy ha valamilyen válság, változás történik az életükben, például, ha valamelyik fél elveszti az állását. További okok az alkohol- és drogfogyasztás, illetve a szerencsejáték-szenvedély. Gyilkosságig fajult veszekedés Gheorghe Filiptől, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől megtudtuk, hogy ebben a hónapban a megyében három esetben lépett közbe a rendőrség erőszakos viselkedés miatt. Oroszhegyen egy asszony alkohol befolyásoltsága alatt összeveszett élettársával, és egy bicskával torkon szúrta. Barabás Hajnal, Székelyhon.ro 2014. október 12.Csíkszeredában melegítettek a bukaresti meccsreRendőrök és csendőrök vonultak ki Csíkszeredában, hogy megfékezzék a bukaresti román-magyar focimeccsre tartó magyarországi szurkolókat péntek este. Végül nem szabadult el a pokol, konfliktuskezelőként a Székelyhon munkatársai is szerepet kaptak. Az éjszaka folyamán azonban agresszióba torkollt a „városnézés”, hajnalban pedig rendbontásért kilenc személyt megbírságoltak. Ria, ria, Hungária-rigmust skandáló, a szombati Magyarország-Románia labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőjére érkezett magyarországi szurkolócsoport miatt vonultak ki a rendfenntartók pénteken este Csíkszereda központjába. A harminc-negyven fős csoport éneklését félbeszakították a rendőrség és csendőrség járőregységei, illetve a helyszínre vonult a gyorsreagálású egység is. „Furcsálltuk, hogy golyóálló mellényben, lőfegyverrel érkeznek, de korrektek voltak, először egy magyarul beszélő rendőr jött oda hozzánk. Nem erőszakoskodtak, büntetést sem adtak” – mesélte a történtek után az egyik szurkoló. Az ügyben megkerestük a csendőrség és a rendőrség illetékeseit is. Gheorghe Suciu, a Hargita Megyei Csendőrfelügyelőség szóvivője érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, riasztást nem kaptak, csak egy közelben járőröző egység vonult a Petőfi utcába. „Közbelépésre nem volt szükség, néhányan énekeltek, de ezt megtehetik egy bizonyos óráig, amíg nem minősül csendháborításnak” – közölte. A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Gheorghe Filip arról tájékoztatott, hogy az egységeik megelőző céllal, a szurkolók figyelmeztetésére érkeztek, arra kérve a jelenlévőket, hogy viselkedjenek civilizáltan, kerüljék a rendbontást. Sörös poharak az autón A már csütörtök este Csíkszeredába érkezett kecskeméti, kispesti és székesfehérvári drukkerek a Petőfi utca alsó felében összegyűlve néhány percig énekeltek, elhangzott több románellenes rigmus is, majd a Gál Sándor utcában az úttest közepén indultak el a Szakszervezetek Művelődési Háza irányába. Ekkor úgy tűnt, problémák is adódhatnak a túlzottan ittas állapotban lévő szurkolók miatt, néhányan ugyanis egy arra közlekedő platós terepjáróhoz söröspoharakat dobtak, majd körülállták a járművet. Végül a csoport – a közelben lévő rendőrök felügyelete alatt – a Szabadság tér felé vette az irányt. A Szakszervezetek Művelődési Háza előtt több petárda robbant, előkerült egy foszforfáklya is, majd kisebb csoportokra szakadtak a drukkerek. Néhányan újra a Petőfi utcát célozták meg, többen pedig a szálláshelyük felé vették az irányt. A városközpontban a társaság egy része tovább morzsolódott, egy csapat az egyik szórakozóhelyen kívánta tölteni az éjszakát, a többiek pedig a Gál Sándor-szobor melletti kávézóhoz távoztak. Az eseményeket végig „testközelből” követte figyelemmel Fekete Kászoni Titusz, a csíkszeredai rendőrkapitányság parancsnoka. Rajta kívül néhány magyarul beszélő rendőr tartózkodott a közelben, akiktől a magyarországiak több alkalommal is útbaigazítást kértek. „Önök a főnökök?” A kérdést a városi parancsnok tette fel szerkesztőségünk munkatársainak a Gál Sándor-szobornál, miután a közeli vendéglátóipari egységben a fehérváriak verbális összetűzésbe kerültek egy helyi fiatalokból álló csoporttal. Tettlegességre nem került sor. „Szórakozni jöttünk, nem balhézni. Szét akarunk nézni a városban, bulizni, megismerni a lányokat” – mondta a fehérváriak egyik tagja. Közvetlenségük a kiérkező őrző-védő szolgálat embereit is meggyőzte. Közben a közelben felsorakozott mintegy tucatnyi rendőr, és a kommandós egység is megérkezett. Fekete Kászoni Titusz ekkor lépett oda hozzánk azzal a kérdéssel, hogy „önök itt a főnökök?”. Miután tisztáztuk, hogy a sajtótól vagyunk, nyomást gyakorolni pedig nem tudunk a drukkerekre, jeleztük, hogy lehetőségeinkhez képest igyekszünk hatni rájuk, legalább tanácsokkal. A parancsnok arra kért, segítsünk megértetni a szurkolókkal, hogy ebben a kisvárosban ebben az órában – ekkor már jóval 22 óra után járt – félelmet keltő a hasonló megnyilvánulás, és nem szeretne drasztikusabb lépésekhez folyamodni. Üzenetét tolmácsoltuk a szurkolóknak, így a családosok szállodájukhoz mentek, a többiek pedig egy városszéli, felnőttek számára fenntartott lokálba távoztak, hogy a szombat reggeli indulás előtt kihasználják az utolsó éjszakájukat. Agresszióba torkollt a hajnal A szurkolóktól való különválásunk után néhány órával egy – akkor már magukat „ultrákként” prezentáló – társaság tagjai súlyosan bántalmaztak egy férfit, akit sérülései miatt kórházba kellett szállítani. Az elkövetők elmenekültek a helyszínről. „A szerencsétlen konfrontálódás éjjel két óra után néhány perccel történt” – közölte szombat este Gheorghe Filip, a rendőrség szóvivője. Egy másik, erősen ittas állapotban lévő szurkolói bandát a hajnali órákban a rendőrségnek kellett megfékeznie. Kilencen – köztük hét magyarországi drukker – rendbontás miatt bírságot kapott – részletezte a szóvivő. „Nem csak a város lakóinak, hanem a szurkolók biztonsága érdekében is közbe kellett lépnünk, mert a mértéktelen alkoholfogyasztás következtében túlléptek egy határt. Voltak szurkolók és bajkeverők. Előbbiek nem okoztak problémát, utóbbiak viszont bizonyították, hogy nem a hazájuk válogatottjának biztatására érkeztek, hanem azért, hogy konfliktust gerjesszenek” – összegzett a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Pinti Attila Székelyhon.ro lapozás: 1-30 | 31-46
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
